Ville Valo, a nagybetűs művész. A Love Metal megtestesítője. Idézetek, tények, képek, zene, művészet.
"After quarter of a century of Love and Metal intertwined we sincerely feel HIM has run its unnatural course and adieus must be said in order to m...
Ebben az őt jelenleg leginkább feltáró interjúban Ville Valo beszél a kezdetekről, mélyrepülésekről és a szex szimbólummá válásról (2016. augusztus 4., forrás: LouderSound.com; fordította: joy_sorrow)
Kevés ember tréfál az ön-rosszallással úgy, mint Ville Valo. Lehet, hogy a HIM több, mint nyolcmillió dollárt zsebelt be a helsinki, 21 évvel ezelőtti kezdetek óta, vált Finnország valaha volt legnagyobb zenei exportjává, de a frontember kipukkaszthatja a nagyképűség és nagyravágyás lufiját – nem utolsó sorban a sajátját – egy jól célzott egysorossal.
A fenséges Ville tökéletes formában van. Jól ápoltnak és frissnek tűnik, mint egy Byron vers szereplője. A hibátlan angolja sok anyanyelvű beszélőt szégyenbe hozhat, és egyaránt elég elkötelezett és nyílt ahhoz, hogy mindenről beszéljen a tinédzserkori fürdőzéseitől az okkultban, az apja szex shopjában való munkáig, a saját személyes mélypontjáig a 2007-es Venus Doom album idején.
Tekintettel arra, amit Ville „a hullámvasutazásnak" nevez, ami a karrierjükben történt, rengeteg minden van, rengeteg szinten, amiről beszélhetünk.
„Add a legrosszabbat magadból", mondja vigyorogva.
Az utolsó megjelenésetek, a Tears On Tape volt a HIM nyolcadik albuma. Könnyebb valamivel?
Nem, keményebb. [Nevet] Ahogy idősebbek leszünk, egy csomó álmatlan éjszakánk van. Nem, azt hiszem kihívás elé kell állítanod magad, bizonyítva, azt színlelve, hogy újra feltalálod a kereket. Erről a szól a rock'n'roll, igaz? Hogy egy egocentrikus rohadék legyél.
Honnan tudod, hogy mikor van itt az ideje új albumot csinálni? Felkelsz egy reggel és elindulsz, hogy „Rendben, csináljuk meg!"?
Nem, a bankkártya számlák mutatják meg. És ez most nem néz ki jól. Már nem engedhetjük meg magunknak, hogy taxival járjunk, nem engedhettem meg magamnak, hogy lecseréljem a húrokat az akusztikus gitáromon. Ez az egyik ok. De nem, ez egy kényszer. Egy nagyon elsődleges és szexuális kényszer. Legalább egy szellemi szinten.
Megmagyaráznád az album címét?
A Tears On Tapeaz egyik első dal volt, amit megírtam az albumra. És nyilvánvaló, ez egyegyszerű cím: könnyű megjegyezni, nagyon HIM... De az őszinte, bensőséges válasz,hogy a könnyekre utal, amit a példaképeink hullattak – Ozzyék és a RobertPlants, az emberek, akik valamikor szalagra tették az érzelmeiket, olyanműalkotásokat alkotva, amik végigvittek minket ezeken az éveken. A hard rockzene gyógyító erejéről van szó. Számomra ezt jelenti. És jobban hangzik, mint aKönnyek CD-n. Vagy Könnyek Digitális Egyeseken és Nullákon.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
