11. rész

683 33 7
                                    

Már megint reggel. Kipihenten ébredtem. Nem akartam Barnit felkelteni azzal, hogy felkelek. Békésen szundikált az ágyon. Közben azon agyaltam, mit csinálunk ma.
Majd hirtelen Barni átfordult és átkarolt. Tovább aludt.

Nemtudom mi van velünk. Nem járunk. De többet érzek, mint egy szimpla baráti viszony. Imádok vele lenni. Mindig megnevettet. Segítőkész.
Szerintem úgysem érez annyit irántam, mint én iránta. De akkor miért karol át? Minden amit eddig tett, azt bizonyítja ő is többet szeretne.  Bevallom neki. Az érzéseimet.

Felkeltem kávét csinálni. Idegesen járkáltam fel-alá, kávéval a kezemben. Mit mondjak neki? Szia Barni, szerelmes vagyok beléd. Nem. Nem merem.

Egyszer csak felkelt. Szerintem végignézte, ahogyan fel alá sétálok.
-Mi a baj?-kereste a tekintetem.
Lehajtottam a fejem.
-Jaa semmi, csaak a szervezésen jár a fejem.-fogtam idegesen az elnyűtt pólóm szélét.

Majd közelebb jött. Lassan a szemébe néztem. Megfogta a derekam.
-shh-suttogta.
Majd megcsókolt. Nem elleneztem. Kezét átkulcsolta a derekamon. A kezem a mellkasán pihent, majd megfogtam a tarkóját. Még mindíg csókolt. Szenvedélyesen. Ebbe a csókba benne volt minden. Az ágyhoz sétáltunk. Lefeküdt. Ráfeküdtem. Egy hirtelen mozdulattal gurult egyet, és ő volt felűl.

Elmosolyodott. Majd újra megcsókolt. Imádtam. Tudta mi a gyengém.
-Ha minden egyes percben megcsókolsz, sosem érünk le  reggelizni.-mondtam nevetve.

-Menjüünk.-mondtam.

Leértünk. Mondani akartam valamit, de Barni megszólalt.
-Sikerüült!
Mindenki újongásban tört ki. Csak én nem értem mi folyik itt?!

//Sziasztook! Itt is lenne a következő rész. Tudom rövid lett, de megígértem ma még 2 új résszel jövök. Addig olvassátok a részeket és vote-oljatok! Bye😛//

Abosi Barni Fanfiction (Folytatás) Where stories live. Discover now