Nincs senki, akihez tartozhatnék
Ami belül lakozik, az végtelen tajték
Nincs szívem, ami összetörhetne
Nincs senki, aki aludna, engem ölelveAz üresség biztonságos, maradjon is így
Ne legyen senki, aki rám irigy
Olyan utat járok, ami nem vezet haza
De nemhogy haza, hanem sehovaRégebben volt valami fény, valami tűz bennem
Ma már csak a só kínoz a nyitott sebben
Mára teljesen kifogytam, semmi sem maradt
Az összes engem tartó kötél elszakadt
ČTEŠ
Múlandó boldogság
PoezieA boldogság nem motivál, a fájdalom igen. Ezek az eredményei a szenvedésemnek.Kritika jöhet :)