Ash x Eiji

4.fejezet

Eiji:

A támadókat Lee elküldte valahova. Aminek az előbb szemtanúja voltam az nagyon... bensőséges volt. Ez csak kettejükre tartozott volna.

Mindjárt 3 órája lesz annak, hogy eljöttem, és Ash utánam fog jönni.A megbeszélésünknek ez még csak az eleje volt. Nem beszéltünk semmi érdemlegesről.

Huh. Pont hazaértem.
-Ash! Itthon vagyok!-kiabáltam. Egy pillanatra megijedtem, hogy nincs itt, de aztán megláttam a kanapén tévézni.-Miért nem válaszoltál?
-Hm? Ja. Szia.-de nem fordult felém, még mindig haragszik.
-Ne duzzogj. Visszatértem épségben. Olyan vagy mint egy gyerek.
-Nem vagyok gyerek. Jólvan. Jó éjt.
-Heeh? De még csak este 7:30 van.-nem válaszolt-Jó éjt!-mondtam beletörődően.

Én is mentem aludni 2 órával később. Még készítettem neki holnapra ételt, bár itthon leszek.

Olyan 3 óra körül arra keltem, hogy dobálja magát az ágyon. Rémálma volt, nem is gyenge.

-Ash! Kelj fel!-mentem oda hozzá-Ash!-ráztam meg a vállát-Ash!-hirtelen ült fel-Nyugi. Itt vagyok.-mondtam, és magamhoz öleltem-Shhh. Itt vagyok. Biztonságban vagy. Nyugi.-már csak sírt. De nem ez volt az első rémálma. 
Nemsokára elaludt a karjaimban. Nem akarom, hogy egyedül legyen Vele akarok maradni. Örökre. Holnap vele fogok lenni egész nap. Lassan én is elaludtam.

Reggel arra keltem, hogy Ash elkezd mozgolódni a karjaimban.
-Jó reggelt!-mosolygok rá-Hogy érzed magad?

-Jól.

-Rendben. Gyere, mindjárt kész a reggeli.-fájt, hogy tudom hajnalban mennyire rosszul volt, és fáj, hogy nem tudok rajta segíteni.

Reggeli után elrángattam moziba. Utána ebédelni, utána vidámparkba, és így ment volna tovább, ha nem állít meg.
-Mi a baj?

-Semmi.
-Nem hiszem el. Mond.-egy kicsit fáradt, és meg is tudom érteni. Utálom, hogy nem tudok neki hazudni.

-Rendben. Utálom, hogy látlak szenvedni, és nem tudok benne segíteni.-gördült le egy könnycsepp az arcomon.
-Nembaj. Nem olyan rosszak ám az álmaim mint látszanak.
-De én akkor is segíteni akarok.

-Már azzal is segítesz, hogy itt vagy velem.-húzott magához-Tényleg. Eiji, én tényleg szeretlek. Szerelmes vagyok beléd.-megcsókolt. Olyan rég vártam már erre a pillanatra. Édes volt. Tudom furán hangzik, de akkor is.
-Én is szeretlek.-mondtam neki.

Hazamentünk, és utána csak összebújtunk. Bekapcsoltuk a TV-t, és feltett egy kérdést, amire nem akartam válaszolni.
-Miért segítesz Lee-nek? És Sing-nek?

-Honnan...?

-Honnan tudom Singet? Többet beszélsz vele.
-Hát.. Lee-nek segíteni akarok megbosszulni az anyját, Sing-nek, hogy megmutathassa Lee-nek az élet jobb oldalát, és, hogy összejöjjenek.
-Az élet jobb oldalát? De ő nem gazdag, és nincsenek bátyjai? Akkor az jó nem?  Bár nem értem. Legfiatalabbként nem hiszem, hogy muszáj lenne neki is becsatlakozni a harcokba.-ijesztő. Én tudom mi a helyzet vele, de kívülről tényleg így néz ki?
-Igen, az élet jobb oldalát. Nincs neki olyan jó dolga, mint látszik. Neked ugye ott volt a bátyád, és ha nem is láttad, tudtad, hogy van és számíthatsz rá. Na, neki nem volt ilyen. Neki Sing az egyetlen olyan ember akire számíthat, bár ezt még nem fogadta el teljesen. Mármint azt, hogy van olyan ember akire számíthat.
-Oké, ezt értem. De ez nem olyan rossz. Ebben a világban, nem feltétlenül jó, ha megbízol az emberekben.

-Akkor kezdem az elejétől. Kiskorában az apja és a testvérei megölték az anyját, a szeme láttára. Aztán ugye elég lányos és törékeny. Ezt kihasználják a testvérei. Ritkán, de van olyan is, hogy ők ,,fektetik meg", de van, és ez nagyon gyakori, hogy ajándékba adják , vagy megveszi valaki, de mindig csak pár éjszakára. Meg egy csomó mindenre kényszerítik.

-És ezt neked mikor mondta el?
-Nem mondta. Az anyját csak azért tudom, mert segítek megbosszulni, a többit meg láttam. Mondjuk.
-Mikor?

-Azt, hogy a testvérei mit csinálnak vele, én egy kicsit korábban mentem kiszabadítani téged, mint a többiek. Akkor láttam. Azt amikor elraboltak. Igazából egész jól összebarátkoztunk. Aztán egyik este nem jött be, és másnap véletlenül hallottam ahogy Sing ordibál vele, aztán meg dühösen beviharzottak mind a ketten, és lekezelték a sebeit. Mondjuk ezt már nem láttam.
-Értem. Én is segítek nektek. Jó?
-Jó, de előbb el kell nekik mondanom. Holnap 2-re legyél Lee háza előtt.

Remélem jól fogják fogadni. Meg azt is, hogy elmondtam mi történt Yut Lee Lung-al.

2 órával később

Itt állok előttük, lesütött szemmel már jó pár perce, és még mindig nem bírtam kinyögni, hogy elmondtam mindent Ash-nak.
-Mond, mit szeretnél!-mondta Sing-Ameddig nem mondod el, addig nem kezdjük el a tervünk kidolgozását.-nagy levegőt vettem és...

-AshvelünkvanéselmondtamnekimindentésaztishogymiktörténtekeddigLee-velésaztisamiteddigősemtudotthogytudtamrólaigenennyi.-kinyögtem.

-Lélegezz is közben.Mi?? Mindent rólam?-mondták egyszerre.

Remélem jó lett. Bocsi a hibákért.