Szemtelen csábító (Ez nem lehet szerelem) - Befejezett

Egy boldog család

Te jó ég! Igaz hogy hasonlítanak, de nem gondoltam, hogy pont a bátyja az.

Lucas: Elnézést, jól vagy?

Constance: Á, igen... Azt hiszem. Már halottam magáról.

Lucas: Igazán? Akkor Dakota már beszélt rólam? Közel álltok egymáshoz?

Constance: Igen. Én vagyok a barátnője.

Lucas: Micsoda megtiszteltetés! Mióta vagytok együtt? Gondolom, nagyon kedveled őt.

Constance: (Nagyon sokat kérdez.) Talán Borisz tud segíteni.

Lucas: Á, Borisz! De rég láttam is őt.

Elkísértem Dake bátyját a tanáriba, de közben olyan rossz érzésem támadt. Mi van, ha mérges lesz, hogy megkeresem őt neki? Lehet, még be is fordul.

Borisz: Kedves Constance, miben segíthetek?

Lucas: Ejnye, engem figyelmen kívül hagysz?

Borisz: Lucas? Rég hallottam rólad. Hogy-hogy itt vagy?

Lucas: Dakota-hoz jöttem, beszélnem kéne vele. Tudod, hol van?

Borisz: Hát... a tornaszertárban.

Lucas: Köszi!

Furcsa, Borisz idegesnek tűnt. Lehet, hogy komolyabb oka van, hogy Lucas nem volt Dake mellett régebben? Félek, lehet, hogy erről akar vele beszélni. Dake a szertárba pakolta be a bójákat. Próbáltam én szólni elsőnek, hogy ne legyen ideges, de a bátyja talán túl életvidám.

Lucas: Dakota!

Dake:... Lucas?

A levegő megfagyott. Dake mérgesen nézett a bátyjára, iszonyú kínos lett a szituáció.

Dake: Minek vagy te itt?

Lucas: Hozzád jöttem, hogy lássam, hogy vagy.

Dake: Mit érdekel? Nyolc éve nem láttalak, mert hirtelen elköltöztél egy másik országba. Ne játszd már meg magad!

Lucas: Dakota, azért jöttem, hogy beszélgessünk.

Dake: Azzal elkéstél.

Lucas: Hát, sajnálom... Ha mégis képes vagy végig hallgatni, akkor keress meg!

Lucas hátat fordított és elment, Dake meg iszonyú ideges lett. Hogyan tudnék neki segíteni?

Constance: Dake, talán mégis csak meg kéne hallgatnod a bátyádat.

Dake: Felejtsd el!

Constance: De mi van, ha fontos? Lehet, hogy sok mindenen változtatna.

Dake: Nem érdekel! Ez az én ügyem és nem tudod megváltoztatni a vélemény ezzel kapcsolatban.

Makacs, mint egy öszvér, hogy tehetnék így bármit is? Nem számít milyen mérges, tudom, hogy hiányzott neki a bátyja. Ha beszélgetnek, biztos vagyok benne, hogy kibékülnek. Segítséget kértem Borisztól, aki bár kicsit visszakozva, de megadta Lucas számát. Szeretném, ha megszületik a gyerekünk, akkor, ha legalább a nagyszüleit nem is, de a nagybátyját ismerje.

Lucas:... Igen, tessék, kivel beszélek?

Constance: Szervusz Lucas, a nevem Constance. Dake barátnője vagyok.

Lucas: Á igen, a kis szemüveges, szépség.

Constance: Nos, igen... Lehetne, hogy beszélgessünk kicsit?