Novelláim

Január 12.

Ülök az ablakban.
A utcai lámpa sárgás fénye világít csak be a szobámba. Az ablak be van csukva, de a rossz szigetelés miatt, így is hallani a repülők duruzsolását, ahogy az ég felső határát át nem lépve viszik az utazni kivánókat a Föld különböző pontjaira.
A kutyák ugatása is tompán beszűrődik a lakásba. Éppen elrettentik a betolakodókat, tudatván velük, hogy menjenek innen, ez az Ő területük és minden áron meg fogják védeni házuk tájékát.
Szerencsére a januári csípős idő nem talál bejutást a házba. Kizárjuk, kitaszítjuk, hogy ne ragassza ránk hűvös természetét és ne találjon otthont magának szívünkben, megfagyasztva azt, hogy ne tudjunk többé szeretni.