Történetek egy szerencsétlen életéből

Google maps vok uwu

Tegnapelőtt majdnem osztályfőnökit kaptam. Na, de hogy is kezdődött ez az egész 😂

Év elején az osztályunk vásárolt koncertjegyeket az évre, mert legalább addig se kell iskolában szenvednünk, és az egyik jegy tegnapelőttre szólt. Kémia után indultunk, de mivel elkísértem az egyik friendemet egy másik friendemmel a kémia tanárhoz, mert nem írtak be neki valami ötöst, sikeresen otthagyott az osztályunk 😂

Épp az aulában tétlenkedtünk, amikor megpillantottuk 3 osztálytársunkat, akik épp olyan világtalanok voltak, mint mi - akkor még azt se tudtuk, hogy otthagytak minket 😂, és ezért csordába verődtünk

Aztán sikeresen felidéztem, hogy hol volt az előző előadás, és mivel csak én volta helyi (amúgy az osztályom kb 60-65%-a bejárós, vagy kollégiumos), ezért én vezettem a többieket 😂

Közben az egyik friendem fölhívta az egyik osztálytársunkat, és kiderült, hogy amikor mi még csak elindultunk, akkor ők már fél úton jártak, szóval 100% volt az esélye, hogy elkésünk

Éppen majdnem odaértünk (valamiért elkezdtem énekelni, hogy "Egy úúj ééélmééény", kicsit se volt gáz aztán 😂), amikor szembe jött velünk az ofő. Kicsit ideges volt, mert már elkezdődött az előadás ^^'

Tanárnő: Hol voltatok? Amikor elindultunk, 16 embert számoltam (34-en vagyunk btw)

Mindenki: elmondja a sztoriját

Én: De valaki még pingpongozott, amikor eljöttünk 😂

Barát: *elmondja a neveket*

Tanárnő: Tuti, hogy osztályfőnökit kapnak... (aztán szerencsére nem kaptak uwu)

Barát: De ugye mi nem kapunk...?

Tanérnő: Nem.. ti felelősségtudatosan ideértetek 😂

Én: Képzelje, én voltam a navigátor :3