Mr.Biersack [A.B.FF]

14

,,-Den."

Mégis ki lehet az a Den?
-Ms.Anderson,elvégeznénk pár vizsgálatot.-lépett be az orvos
-Rendben.
-Holnap találkozunk.-nyomott egy puszit a hajamba Chris.
-Jó legyél.-mosolyogtam rá
-Én mindig jó vagyok.-nevette el magát
Mosolyogva integettem neki,majd kiment a szobából.
A doki a karomra helyezte a vérnyomás mérőt,majd bekapcsolta a gépet.
Az eredmények normálisak.
A másik oldalamhoz sétált,hogy vért tudjon venni.
-Az a fiatalember,aki itt volt magával,a párja?-kérdezte érdeklődő mosollyal
-Nem.Ő egy kiskori barátom.
-Nem rá gondoltam,hanem a bőrkabátos,kék szemű férfira,aki itt ült maga mellett.
-Oh...-vajon miből gondolja,hogy a barátom?-Nem,csak a tanárom.
-Értem.-mondta mikor tubust cserélt.
-Miből gondolta,hogy a párom?
-Abból,ahogy magára nézett,azt hittem együtt vannak.Aggodalom tükröződött a tekintetében.Zaklatottnak tűnt és amíg ön nem volt eszméleténél,igyekezett egyre többet megtudni az állapotáról.
Érdeklődött irántam.Érdekelte,hogy hogy vagyok.
-Oh...Értem.-válaszoltam egyhangúan,mire az orvos egy halvány mosolyt küldött felém.
Miután levette a kellő mennyiségű vért átmozgatta a végtagjaimat.
-A véreredménnyel csak holnap tudok szolgálni kisasszony.
-Rendben.-mosolyogtam rá kedvesen,majd anya léptek be a szobába
-Minden rendben kicsim?
-Persze.
-Nagyon aranyos tanárod van,ha az óráit félredobva bejött veled.-ült le az ágy szélére
-Igen...Nagyon aranyos.-helyeseltem.
-Mit is mondott?Mit tanít neked?
-Történelmet.Nagyon jó tanár.-és nagyon jól is néz ki
-Ennek örülök.-mosolygott rám
Viszonoztam gesztusát.
-Kicsim,ne haragudj,de lassan mennem kell.Addig próbálj  pihenni és aludni.-lépett hozzám,majd végigsimította az arcom
-Rendben,semmi baj.Megleszek-mondtam magabiztosan
Nyomott egy puszit a homlokomra,majd integetve az ajtóhoz lépett,amin kiment.
A fejemet a párnára döntve próbáltam elaludni.
Nagyjából 5 percen múlt volna,hogy elragadjon az álom,mire megcsörrent a telefonom.Ashley.
-Szia Ash.-vettem fel kómásan
-Szia Em.Hogy vagy?
-Minden rendben.Jól vagyok.
-Nagyon aggódunk érted.-mondta,ami tükröződött hangszínében is
-De nem kell.Minden oké.
-Chris mesélte mi történt.
-Gondoltam.-nevettem el magam
-Ez nem olyan vicces Emily.Ha bármire szükséged van csak csörögj rám oké?
Ez igazán aranyos tőle.
-Mindenképp.Amúgy Ash...nem ismersz egy Den nevű srácot?-nem bírtam megállni,hogy ne kérdezzek rá
-Den?Fogalmam sincs.Nem ismerős.Mert?
-Oh...Semmi.Akkor biztos keverem valakivel.-akkor mégis kinek adta a számom,erre csak nem kérdezhetek így rá.Nme akarom,hogy megtudja,hogy Chris emondta.-De most megyek kicsit pihenni.
-Vigyázz magadra.Szeretünk.
-Én is titeket.-mosolyodtam el-Szia.
-Szia-tette le mosolygós hangon
A telefont a polcra helyeztem,majd újra lehunytam a szemeimet és hagytam ,hogy elsodorjon az álomvilág.