Unknown number •H.S.• /Befejezett/

29

Hét év.

Hét év telt el mióta Harry elhagyott. Azóta már van egy szerető férjem és egy kislányom. Igaz a kislányom Harry-től van de mivel lecserélte a számát nem kerestem. Igen tudom a közösségi oldalakon is fent van de szerintem ez egy olyan téma amit élőbe kellene megbeszélni és ha csak úgy ráírok, hogy ˝Szia Harry figyelj fussunk már össze valami fontosat akarok mondani˝ szerintetek eljött volna? Még ha csak felhívtam volna és felveszi csak annyit kértem volna, hogy fussunk össze lehet akkor sem jön el, sőt rám nyomja a telefont. Így hát csak én és Aaron tudjuk, hogy ki Dracy valódi édesapja. Jelenleg nagyon boldogan éljük napjainkat. Mondhatni tökéletes életet élünk. Nekem is és férjemnek is van egy jól fizető állása Darcy pedig most első osztályos. Egy életvidám kis csöppség aki nagyon hamar beilleszkedik és mindenki szereti őt, mellesleg gyönyörű. Szemei akár a smaragd úgy csillognak és göndör fürtjei akárcsak az apjáé. Tőlem nem sok mindent örökölt.
Éppen a téliszünet kellős közepén vagyunk, nemsokára karácsony. Dracy és én egy hatalmas bevásárlóközpont közepén vagyunk és próbáljuk megvenni a hianyzó ajándékokat. De természetesen, mint minden évben most is mindenki a hiányzó dolgokra pályázik így nagyon sok időbe telik a vásárlás. Egy ruhásbolt előtt haladunk el így hirtelen eszembe jut, hogy a bevásárlólistára felirtam néhány ruhadarabot. Kislányomat kézenfogva vezetem egészen be az üzletbe. Ott megkérem, hogy segítsen válogatni amit örömmel el is fogad hiszen mégiscsak lányból van. Miután kiválasztottuk a megfelelő darabokat lányom kezében a ruhákkal elindul, de hirtelen valakinek nekimegy.
-Elnézést.-mondjuk szinte teljesen egyszerre, s mikor felnézek szemeim elkerekednek.
Az előttem álló ember semmit sem változott, ugyanugy néz ki mint évekkel ezelőtt. Ugyanúgy pillant rám mint ahogy ezt régen is tette, majd egy szívdöglesztő mosolyra húzza ajkait. Ám hirtelen lepillant és meglátja Dracyt. Szemei azonnal elkerekednek és egy kérdő pillantást vet felém.