"cicus! vagyis...izé....hazaértem!"
yoongi, kezében ruhákkal teli zacskókat tartva lépett be a lakásába, a lábával csukva be az ajtót. mint mindig.nem igazán tudta, hogy hogyan szólítsa új lakótársát, aki egy hibrid.
"találj meg!" hallatszódott egy hang valahonnan a lakásból
"mi? miért kéne megtalálnom?"
"találj meg!"
yoongi elindult a hang irányába ami a szobája felől jött.
benézett az ágy mögé, az ágy alá, de nem találta.
ekkor egy kuncogás hallatszódott a szekrényből.
"aha!"
yoongs a szekrényhez tepert és jó nagyra kitárta, amiben bizony ott ült új lakótársa, lelapított füleivel.
"hm érdekes. azthittem az embereknek rosszabb a hallása, de úgy néz ki tévedtem" mondta a hibrid
"miért bújtál el?" kérdezte yoongi miközben kihúzta a macskaembert kezénél fogva
"egy emberek által kitalált 'bújócska' nevezetű játékot teszteltem"
"ahhaa..." úgy néz ki, valami kisérletező példányt szerzett magának
"mindenesetre hoztam neked ruhákat, mikor ezt az alakodat veszed fel, mivel az enyéim neked túl kicsik"
"tényleg!? köszönöm!" mondta a hibrid, izgalmában fel-le ugrándozva
"szivesen?" miért örül ennyire pár ruhának? gondolta yoongi
"felpróbálhatom majd?"
"persze, hát neked hoztam őket"
"dejó!"
egy kis idő múlva
"aztaaa! ennek mi a neve?"
"minek?"
"hát olyan mint egy hosszúujjú, de mégse mert van rajta ilyen lógó bigyó"
"pulcsi?"
"pulcsi! és hogy veszem fel?"
"hát, bedugod az alsó lyukon a fejed, és a felsőn kidugod. mint a hosszúujjúnál"
"így?" jött ki a hibrid, yoongi szobájából, mikor sikerült felvennie a pulcsit
"hát...nem, ott a kezedet dugod ki"
"a kezemet! hol? itt?" csodálkozott a hibrid
"na várjál...nem jó"
"mi nem jó?"
"nem jó helyen dugtad be a fejed"
"oh"
"vedd le, próbáld meg újra"
"de hogy?"
"hogyhogy hogy? hát úgy, ahogy felvetted"
"de nem jön ki"
"mi az, hogy nem jön ki?"
"beragadt"
"a fejed?!"
"igen. mester, nehéz lélegezni"
"úristen! hogy sikerült az ujján keresztül kidugni a fejed?!"
"ez nem a felső lyuk?"
"hát nem!!"
"mester, tényleg nehéz lélegezni"
"anyám.." yoongi szaladt is az ollóért, hogy kivághassa ügyetlen lakótársa fejét az újonnan vett pulóverből
"köszönöm mester, hogy megmentettél. cserébe életem végeig szolgálni foglak, hogy kifejezzem hálámat"
"uh...szivesen, de arra nincs semmi szükség"
"dehogynem van! még csak tizennégy napja lakom itt nálad mester, és már kétszer megmentetted az életemet! erről jut eszembe, még nem neveztél el"
"tényleg. hmmm..."
yoongi gondolkodóba esett, hogy milyen név is illene a hibridhez
"akarsz valami különleges nevet?"
"bármi ami neked tetszik, mester"
"akkooor... mit szólsz a namjoonhoz? furcsa lenne egy embert mondjuk cirminek nevezni"
"nekem tökéletesen megfelel"
"rendben, namjoon. most pedig ha megbocsátasz, elmegyek szundítok egyet"
"természetesen, mester! betakargassalak?"
"m-mi?"
"ezt igennek veszem"
~~~
"íííígy, ni! jó meleg és puhi!"
takargatta szélesen mosolyogva namjoon yoongit, akinek egy kis pirosság jelent meg az arcán
"k-köszönöm namjoon, de mostmár elmehetsz"
"dehát még csak most jön a java!"
a hibrid beugrott mellé, lábait átdobta a derekán és közelfurkózott fejével az addigra kidülledt szemű rákvörös yoongihoz.
"n-n-na-"
"psszt, mester most aludnod kell. jó éjszakát, szép álmokat!"
azzal egy puszit nyomott a hajába.
mondhatni yoongi hangyányit se aludt aznap este.
(egy kis illusztráció, hogy könnyebb legyen elképzelni hihi :>)
YOU ARE READING
Cic? | NamGi (HUN)
Fanfiction"Cic? Cic? Cicaa?" "Mester?" "JÉZUSOM!" Ahol Yoongi egy váratlan meglepetésre ér haza. 2019/03/15 - 201