Reggel szokásosan szomorúan keltem. Nem is tudok vidáman amióta.. amióta ez megtörtént..
Kisétáltam a konyhába ,hogy valamit egyek. Végigsétáltam a rövidke folyosón, majd tovább. Megcsináltam a zabkásám és vissza indultam. A folyosó végén egy alakot pillantottam meg ki háttal volt nekem. Megfordította buksiját és rám nézett könnytől áztatott szemeivel.
- Jimin... - Hosszú, használt hálóing lógott rajta egészen a térdéig. Tincsei szemeibe lógott, éppen hogy látni tudtam íriszeit. A szólásomra megremegett továbbá összehúzta magát. Kezem felé nyújtottam de ő meghátrált. A lábam előrébb tettem erre ő elfutott a másik szobába. Hallottam egy esés hangot amire azonnal utána szaladtam. Az ajtófélfánál megkapaszkodtam.. de amire odaértem eltűnt. Hiába néztem az ágy alá a takaró alá.. sehol sem találtam. Megfogtam a fejem a fájdalomtól, ami belém hasított.. Elkezdtem köhécselni.. egyre erősebben mikor egy kisebb adag vért köhögtem fel. Visszarohantam a konyhába gyógyszerért kutatni.
Kicsaptam a szekrény ajtaját és leborítottam a gyógyszeres dobozt. Vele együtt én is letérdeltem. Amíg még feltudtam állni vizet öntöttem egy pohárba és a földre raktam. Széttaroltam minden dobozt hátha meglátom ami nekem kell. Egyre erőtlenebb lettem mikor megláttam. Sietve magamhoz emeltem ,hogy elolvassam és bekaptam majd a vizemért nyúltam. Lenyomtam az egész pohárnyi vizet. Amit most lenyeltem, tablettát nagyon erős hatású.. nem is ajánlott gyenge szervezetűeknek. Elfeküdtem a földön a gyógyszerek közt és így hunytam le pilláim lassan. Feküdtem míg el nem nyomot az álom..
BẠN ĐANG ĐỌC
Álmodás (kookmin ff.)
Truyện Ngắn(elsűl egy pisztoj)* ,,Ez az a hang ami megváltoztatta az életem. Elveszítettem azt az embert aki a legfontosabb az életemben. Már a depresszió felemésztett.. már az öngyilkosságon gondolkozom.. Nem birom már!!!" kookmin (azaz Jungkook és Jimin) tö...
