1. fejezet

1.4K 79 0
                                    

"Miért nem szeret senki?Miért néznek rám mint aki fertőző beteg? Nem értem az embereket. Egyáltalán nem ártottam nekik semmivel,s nem én tehetek róla, hogy belém záták a el a Kyuubit. Nem akarok egyedül maradni."- gondolta egy szőke fiú, mikőzben a falujátkörbe vevő erdőben sétált.

Senki nem vette észre a távozását, vagy talán mégis, de őt nem érdekelte hova megy a szőke fiú. Naruto keserűen gondolt arra, hogy eddigi életében senki nem állt mellette csak Iruka-sensei, de most még neki sem olt ideje a szőke fiúra.A fiú kék szemeivel bánatosan tekintett az őt körül vevő erdő zöld fáira, majd egy kellemes kis tisztáson letelepedett s tekintete a távolba révedt. Kék szemei fájdalmasan csukodtak be, miközben néhány könnycsepp folyt végig az arcán, s egyre több követte az elsőket. Könnyei megállíthatatlanul csorogtak végig az arcán, s lassan eldőlt a bársonyos füvön. Testét zokogás rázta, s végül a sírástól kimerülten merült álomba. A lelke mélyén gyászolt, gyászolta a nem létező családját, és minden magányossan töltött évét.

Időközben egyik csapattársa a keresésére indult, miután sikerült leráznia magáról egyetletlen női csapattársát, aki kissé sértődőtten hagyta magára az Uchiha fiút. A fekete hajú fiú dühösen ugrált fárról- fárra,  hogy megtalálja szőke társát,  aki sejtésen szerint valahol az erdőben volt.  Sasuke átérezte Naruto helyzetét, s most próbálta megtalálni őt, hogy ha kell erőszakkal is visszavigye a faluba. A fekete hajú fiú órákon keresztül kereste szőke társát, s egyre rosszabb érzése támadt, ami miatt  megszaporázta lépteit. A rossz érzése lassan szorítóvá vált a mellkasában, s egyre jobban féltette a szőke fiút.

"Csak ne legyen semmi baja míg megtalálom. remélem jól van."- gondolta kétségbe esve, s egyre gyorsuló tempóval kereste a jkék szemű társát. Már kezdett esteledni, mire megtaláta a szinte teljesen kihűlt fiút, mivel az eső is elkezdett esni néhány órával korábban.

Sasuke érezte, amint vizes ruhái a testéhez tapadnak, de most a legkevésbbé sem érdekelte a saját  állapotta,  inkább a szőke fiúért aggódott,  aki már jó ideje feküdhetett a földön. A fekete hajú fiú szíve hirtelen a torkába ugrott, ahogy a földön fekvő társát nézte, s torka egyre jobban elszorult miközben próbál életjeleket keresni rajta. Óvatosan felemelte Narutot és vissza száguldott vele a faluba, majd ott saját lakássa felé vette az irányt. Amint elérte a lakását gyorsan bement terhével a nappalijába, s miután lerakta gyorsan bezárta az ajtaját, majd elindult egy forró fürdőt készíteni maguknak. Néhány perccel később visszatért a kanapéján fekvő szőke fiúhoz, s ismét az ölébe vette majd besétált  vele a fürdőszobába. Gyorsan levette a nedves darabokat, s óvatosan belemerült a kellemesen  meleg vízbe a szőke fiúval együtt. Érzte, amint testét átjárja a kellemes meleg, s közben feszülten figyelete az ölében lévő szőke társat, aki még mindig rázott a hideg és a lassan visszatérő zokogás. Sasuke szorosan magához ölelte társa rázkódó testt, s aggódva figyelete a fiú  minden mozdulatát és légzetvételét. Óráknak tűnő másodpercek teltek el mire a szőke fiú tagjai kezdtek ismét megtelni élettel, mire fekete hajú társa megkönnyebbülten fújta ki az eddig a tüdejében tartott levegőt. Kezeivel megnyugtatóan  kezdte el simogatni társát, aki még mindig szipogott és hüppögött a vissza tartott sírástól.

Tűz és víz (Átszerkesztés alatt )Where stories live. Discover now