Tűz és víz (Átszerkesztés alatt )

16.fejezet

– Na és Itachival mit csináltál? –kérdezte érdeklődve Sasuke. 

– Csak leütöttem – válaszolta nyugodtan Naruto. 

– Inkább néhány kunait állítottál volna bele – felelte az Uchiha egy gyilkos pillantás kíséretében. 

– Elismerem csábító ötlet, de sajnos nem megvalósítható – motyogta a szőke fiú. 

Sasuke csak komoran elmosolyodott,majd Narutót az ölébe húzva leült vele a tábortűz mellé. A két fiú szótlanul bámulta tűz táncoló lángjaiba, s közben gondolatban mindketten elkalandoztak.Az idilli csendet Kakashi törte meg. 

– Ideje lenne pihennetek fiúk. Holnap nehéz napunk lesz – szólalt meg a jounin. 

– Rendben sensei, de mivel még nem vagyok álmos, ezért vállalom az első őrséget – válaszolta Naruto. 

– Rendben Naruto, de néhány óra múlva ébressz fel, hogy felváltsalak – mondta Kakashi. 

– Oké, de most menjen pihenni sensei –válaszolta mosolyogva a szőkeség. 

Kakashi bólintott és búcsúzóul intett a két fiúnak, majd bevonult Sakio sátrába.A két fiú továbbra is a tűz mellett ült, s némán figyelték a táncoló lángokat.Sasuke kezei lassan becsúsztak Naruto pólója alá, s ujjaival lágyan körözni kezdett a szőke hasán. Naruto halkan felsóhajtott, s jobban befészkelte magát az Uchiha ölelésébe miközben néhány pillanatra lehunyta kék szemeit. 

Sasuke már csak azt vette észre, hogy szőke társa légzése egyre egyenletesebb, s az ajkain egy halvány mosoly játszik. Az Uchiha egy lágy csókot lehelt a szőkeség homlokára, s szorosabbra vonta ölelését,miközben ujjai továbbra is partnere hasán köröztek. Sasuke néhány pillanatra lehunyta a szemeit, s orrát a szőke fürtök közé fúrta, hogy beszívja kedvese illatát.Az éjszaka fényes csillagainak helyét lassan átvette a hajnali szürkület, de ez nem érdekelte a tűz maradványai mellett ölelkező párt. 

A hajnali hűvös szellő végig simított nyugodt arcukon, mire azalvó megrebbent és lassan kinyitotta álmos kék szemeit. Sasuke lenézett az igéző szempárba, s egy lágy csókkal ébresztette kedvesét, amit a sátrából  Itachi és Kakashi is látott. A kétfiú teljesen elmerült a csókban, és észrese vették a közönségüket, míg egy ingerült hang durván vissza nem rángatta őket a valóságba. 

– Kakashi sensei a perverziói nagyon ragadósak! Mi a fenét kukkolnak maguk itt hajnalok hajnalán? – kérdezte dühösen Sakura. 

– Félre érted Sakura, nem rég keltünk fel, és mikor kiléptem a sátramból ez a látvány fogadott. – magyarázta tarkóvakargatás közben a jounin. 

– Na persze, és azt várja, hogy ezt el is higgyem? – kérdezte dühösen a kunoichi. 

– Idegesítő egy fruska – jegyezte meghalkan Itachi.

Sakura csak villámló szemekkel válaszolt az idősebb Uchiha megjegyzésére, s néhány lépéssel előtte teremve készült felpofozni a nála idősebb fiút. Itachi még időben el tudott hajolni az első pofon elől, viszont a második telibe találta, s az erejétől a földre ült. Ám nem csak ő kapott pofont ébresztőként, hanem Kakashi is, aki így az Uchiha mellett landolt egy újabb fájdalmas tenyérnyom gazdájaként.

– Sakura-chan, nem kellene agyonütnöd őket, mert még szükségünk van  asegítségükre – jegyezte meg félénken Naruto. 

– Te csak fogd be! – szólt rá dühösen a kunoichi, majd gyors léptekkel elhagyta a tábort. 

– Uh, Sakura-chan ma reggel bal lábbalbkelt fel – jegyezte meg ijedt hangon a szőkeség. 

– Megint jó ideig meg fog látszani a pofon helye, és még az előző sem múlt elteljesen – mondta fájdalmas grimaszok közepette Kakashi.