Visszamentem az aulába, ahol a kanapén ült Kai. Amint meglátott felpattant és elsietett.
Most komolyan kerülni fogsz?
Sóhajtva ültem le a kanapéra, majd hangzavarra kaptam fel a fejemet. Körülbelül hat férfi, Taehyun és Yeonjun jelent meg a folyosón. Mindenki megindult a kijárat felé, majd Yeonjun felém kapta a fejét. Elmosolyodtam, ahogyan ő is. Felemelte kezét és intett egyet, majd sietősen ment ki a többiekkel.
Vajon milyen helyszínen fog folytatódni a videód?
-Beomgyu. Mi van Kaial? - hallottam meg Jungkook hangját.
-Jó kérdés hyung... - sóhajtottam. - Azóta ilyen, amióta elmondtam neki, hogy... - kezdtem el, majd észbe kaptam és csendbe maradtam.
-Hogy? - kérdezte mosolyogva.
-Hogy... Átírtam az egyik sorát. Igen. - bólintottam.
-Aha... - mosolyodott el. - Na mindegy. - mondta, majd az automatához lépett.
Ki kéne derítenem, hogy miért ilyen Kai...
-Mit csinálsz most Beomgyu? - nézett hátra felém.
-Nagyon semmit. Miért? - érdeklődtem.
-Gyere fel a termünkbe. Addig sem vagy egyedül.
-De mi lesz Kaial? - kérdeztem.
-Ha ennyire kerül, akkor biztosan egyedül akar lenni. Gyere szépen. - mosolyodott el.
-Jövök. - sóhajtottam.
Jungkook mögött sétáltam egy kicsit lemaradva, majd az ajtójuk előtt bevárt. Egy biztató mosolyt küldött felém, majd kinyitotta az ajtót.
-Kim Taehyung! Kerülj csak a kezeim közé! - kiáltotta Yoongi bentről.
-Itt meg mi történik? - kérdezte Jungkook, amint beléptünk.
-Ellopta a vizemet! Egy percre fordultam el és már meglopott! - kiáltotta Yoongi.
-Hyung...Direkt neked mentem le vízért... - nézett Taehyungra.
-Tudom, de annyira szomjas voltam már. Yoongi hyungnak meg volt még vize. - nevetett fel Taehyung.
-Idd meg ezt akkor hyung. - dobta oda Yoonginak az üveget Jungkook.
-Köszönöm Kook. És ezt elteszem. De még hogyan... Az életben nem fogja megtalálni a kis lopós... - morogta.
-Egy vizes palackon vitatkozni... - sóhajtott Namjoon.
-Beomgyu! Gyere csüccsenj le ide. - ragadta meg a kezemet Jimin és húzni kezdett.
Leültem az egyik székre, majd feszengve néztem a többiekre.
-Tartsunk szünetet. - mondta Hoseok, majd Jin egy aprót csapott a tarkójára.
-Most volt szünet.
-De nem baj.
-Támogatom. Beszélnem kell Beomgyuval. - közölte Jimin.
-Tényleg hyung? - kérdeztem egy erőltetett mosollyal.
-De még mennyire! Te is jössz. - mutatott Yoongira.
-De jó nekem. - nevetett fel, majd Jimin felhúzott a székből és kifelé kezdett el tolni.
-Hyung. Tudok menni egyedül is. - közöltem.
Hárman jártuk a folyosókat, majd észrevettük Soobint és Kait. A földön ültek egymás mellett, miközben Kai a fejét takarta kezeivel. Egyre jobban közelítettünk feléjük, majd tisztán kihallottam beszélgetésük minden egyes szavát.
-Kai... Nyugalom. Felesleges ezért sírnod. Csak idő kérdése. - mondta neki Soobin.
Kai sír?
-Minden oké? - kérdezte Yoongi tőlük, majd felpattantak a földről.
-Persze hyung. - közölte Soobin.
-Minden a legnagyobb rendben. - szipogott Kai. - Majd holnap találkozunk. Sziasztok. - közölte, majd elment.
-Hazamegy? - lepődtem meg.
-Bang Sihyuk haza küldte. Jobb is így neki most. - közölte. - Merre tartotok?
-Beomgyut felvisszük a tetőre. - közölte Jimin.
Hogy hova?
-Jól van. - mondta mosolyogva, mi pedig tovább mentünk.
A legfelső szinten egy hatalmas ajtó tárult elénk. Yoongi kinyitotta azokat, majd kimentünk a tetőtérre. Ámuldozva néztem körbe, majd megpillantottam egy kisebb dobozhalmot a tetőtér közepén.
-Szóval. - ült le Jimin az egyik dobozra, majd maga mellé mutatott.
Szótlanul ültem le mellé, majd Yoongi is leült köreinkbe.
-Annyira jó itt. Itt olyan nyugis. - dőlt neki az egyik doboznak Yoongi.
-Igen. - mosolyodott el Jimin. - Na, de... Beomgyu. - nézett rám.
-Igen? - kérdeztem félve.
-Eléggé feszült a légkör nálatok most. Avass bele szépen minket.
-Ígérjétek meg, hogy nem mondjátok el senkinek. - néztem rájuk kérlelve.
-Nyugi. Köztünk marad. - mondta Yoongi, majd egy hatalmasat nyeltem.
-A-az van, hogy szeretek valakit. - közöltem halkan.
-Ki az a valaki? - csillantak fel Jimin szemei.
-Y-Yeonjun hyung.
BẠN ĐANG ĐỌC
Holnap ᵇᵉᵒᵐʲᵘⁿ [✓]
Fanfiction5 fiú, kiknek élete megváltozott a debütálásuk után. 5 fiú, kik a zenének élnek és egymásnak. A TXT lelkitámasza egymáson kívül mindig a BTS volt. Sokat segítettek nekik. Arra tanították őket, hogy soha ne adják fel. Mindig küzdeni kell valamiért va...