Piton lánya | szünetel |

Bajok

A bál másnapján reggel fél kilenckor ébredtem fel. A reggelit eltolták, mert mindenki sokáig bulizott. Betty és Helen még aludtak, én viszont felöltöztem és lementem a klubhelyiségbe, ami üres volt. Úgy gondoltam lemegyek a parkba. Az is üres volt, szóval leültem a tó partján lévő fa tövébe és gondolkodtam. Nem gondoltam volna, hogy valaha Draco úgy nézne rám, ahogy. Tulajdonképpen reméltem, hogy a tegnap este nem csak egy álom volt. Habár, bizonyos szempontból örültem volna neki, mert a Pansy-s rész nem volt valami pozitív.
Éppen ilyeneken gondolkodtam, amikor valaki megszólított:
-Jó reggelt!-hátra néztem.
-Draco! Szia!-mosolyogtam rá a barátomra (!!!).-Hogy vagy?
-Jól, kösz. Na és a barátnőm?
-Jól-pirultam el.
Draco leült mellém és átkarolta a vállam.
-Hogyhogy fent vagy?-kérdeztem.
-Volt egy olyan megérzésem, hogy ébren vagy-nyomott egy puszit az arcomra.
-Nem fog itt minket észrevenni valaki?
-Hát...
-Főleg Pansy.
-Nem tudom. De nem is érdekel-mondta és már hajolt felém, hogy megcsókoljon (?).
-Hé várj! Ott vannak a haverjaid!
Crak és Monstro léptek ki a kastély ajtaján, és bár szerencsére pont nem néztek ide azért fölpattantam és pár lépest hátráltam, hogy ne legyek túl közel Draco-hoz. (Habár, szívesen lettem volna. :D) Ezt jól is tettem, mert alighogy Draco is felállt, újra nyílt az ajtó és kilépett rajta Pansy. Rögtön észrevett minket és elindult felénk. Mi is elindultunk feléjük.
-Most mi lesz?-néztem Draco-ra póker arccal, hogy ne legyen feltűnő.
-Van egy ötletem. Csak színészkedj!-válaszolta, de alighogy kimondta, majdnem a nagy fa ajtó előtt Pansy-ék odaértek hozzánk.
-Draco, mit beszéltünk meg?!
-Neked is jó reggelt Pansy!-mosolygott Draco.
-Azt ígérted nem jössz össze vele!
-Miért?!-tettettem a hülyét.
-Mert egy hülye liba vagy, és most kuss!-az a csaj úgy nézett rám, mint aki megakar ölni! Mondjuk, lehet megakart ölni.
-Na de Pansy!-méltatlankodott Draco.
-Azt ígérted, hogy békén hagyod!-nézett Pansy Draco-ra ,,kiskutya-szemekkel". Inkább vad kiskutya-szemekkel.
-Békén is hagyom, ő mászott rám!-mondta Draco. Picit meglepődtem; nem gondoltam volna, hogy ilyenek is lehetnek. De tudtam, hogy csak színészkedik, így kontráztam.
-Dehogyis! Én csak azt akartam, hogy segíts!
-Mégis miben?-villant meg Pansy szeme.
-Hát a háziban. De mondtam, hogy nekem sincs meg, erre elkezdett rám mászni-folytatta Draco.
-Na jó. Nekem mindegy mit csináltatok. De te, Draco, elkerülöd Sandrát; te meg Sandra, békén hagyod a pasim!
-Ő a pasid? Nahát, nem is tudtam!-tettettem a csodálkozást.
-Öhm... Pansy, nem vagyok a pasid-nézett rá furán Draco. Nagyon cuki volt! És amúgy mindegy volt, hogy mit mondunk Pansy-nak, mert úgysem a barátnője. Legalábbis reméltem.
-Még!-erősítette meg Pansy.
-Hát, lehet, hogy nem is leszek-mondta Draco, de nem kellett volna.
-Mi az hogy nem leszel? A múltkor beszéltük meg, hogy de!
-Valójában te erősködtél, én pedig nem is figyeltem. És nem mondtam igent.
-De! Sőt, még azt is mondtad, hogy szeretsz!-Pansy sajnáltatni kezdte magát, vagyis a kezébe temette az arcát, így Draco egy pillanatra rám nézett aggódva, hogy elhiszem-e, mire én csak legyintettem, hogy mindegy. Reméltem, hogy nem így volt!
-Jajj, már! Pansy, én tudom, milyen az, ha nem szeret viszont, aki tetszik. Viszont azért még nem kell ennyire túl játszani a szerelmi bánatod-szóltam bele, mert meguntam ezt az egészet.
-Te!? Te?! Hozzám szóltál??!!
-Mi a...?!
-Hogy merészelted elvenni a pasimat!
-Pansy, megőrültél?! Egy, nincs pasid, kettő, nem vettem el!
-Te aljas!!!...
A következő pillanatban pedig nekem esett. De szó szerint! Ledöntött a földre, és elkezdett ütögetni. Mondjuk, annyival nem erősebb nálam, szóval amikor kapcsoltam, rögtön ő került alulra. De valahogy kicsavarta a kezem, amitől irtó erős fájdalmasom hasított a csuklómba; összeroskadtam, mire megint lelökött a földre. Draco le akarta szedni rólam, de Crak és Monstro lefogták. A kettő egy ellen, nem túl jó arány, így Draco is egyértelműen a földre került. Amennyire tudtam, védekeztem, és le tudtam fogni mind a két kezét, viszont lelökni nem tudtam magamról.
Szerencsénkre pár diák meghallotta a kiabálást, észrevették a bunyót és szóltak egy tanárnak. Így a következő pillanatban McGalagony professzor nyitotta ki a kastély ajtót, majd odasietett hozzánk pár tanárral és jó sok diákkal együtt. (Apa nem volt köztük szerencsére.)
-Parkinson kisasszony, mégis mi folyik itt?
Mordon professzor és McGalagony professzor a pálcáik segítségével leszedték rólunk a verekedőket.
-Jól vagy?-szaladt hozzám Draco.
-Soha jobban! Színészet!-súgtam neki és arrébb léptem.
-Parkinson kisasszony! Mit műveltek?
-Tanárnő, ezek ketten rám támadtak!
-Nem igaz!-szóltam közbe.
-Várjon, Piton kisasszony, most Parkinson kisasszony beszél!
Pansy mindent összehordott. Hogy meg akartuk verni, hogy mi kezdtük az egészet, egyszóval mindent.
-Sajnálom Parkinson! Ez nem az én ügyem. Dumbledore professzor odafönt várja; Mordon professzor elkíséri hozzá. Maguk is menjenek!-nézett Crak-ékra.
Pansy-ék elmentek, így McGalagony hozzánk fordult.
-Piton, Malfoy! Jöjjenek velem!
McGalagony dolgozószobájába mentünk.
-Én nem tudom, hogy mi történt, de most beszédem van magukkal!-csukta be mögöttünk az ajtót, és miután be is zárta, helyet foglalt az asztalánál.-Az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy Parkinson kisasszony nincs túl jó lelki állapotban. Év elején ,,megtámadta" magát, Piton kisasszonyt és Johnson kisasszonyt; minden tanártól azt hallom, hogy pofátlan, más diákokat is piszkál, most meg ez a mai eset. Tudnak valamit arról, hogy mi a baja?
Draco-val némán összenéztünk. Nagyon mérlegeltem, hogy helyes lenne-e, ha elmondanánk, amit tudunk. McGalagonyra néztem. Szeretem a tanárnőt, igazán kedves. Szigorú, de kedves. És megbízható.
-Ha nem mondják...-McGalagony felállt, és (háttal nekünk) pakolni kezdett valamit a polcon.
-Tanárnő kérem, mi tudunk valamit!-mondtam gyorsan, mielőtt meggondolom magam. A tanárnő megfordult.
-Sandra! Megőrültél?
-Draco, ha nem tűnt volna fel, megkeseríti az életemet. És a tiédet is.
-Nem tudom mi van maguk közt, de...
-Tanárnő, ez titok-sütöttem le a szemem. Tudtam, hogy McGalagony nem hülye, és rájött volna amúgy is, de most itt volt az alkalom, hogy közöljem vele: nem publikus a kapcsolatunk.
-Értem-halványan elmosolyodott, de aztán megint szigorú arccal nézett ránk.-Szóval mit tudnak?
-Mond el, Draco!-kérleltem.
-De tanárnő, ez... hogy is mondjam, ez is titkos, de ez picit máshogy, mint amit Sandra mondott...
-Mindegy, McGalagony professzor érteni fogja! Mond már!
És akkor Draco mesélni kezdett. Mindent elmondott. Onnantól kezdve, hogy milyen bunkón beszél Pansy mindenkivel, odáig, hogy mivel zsarolt minket, mindent elmondott. Még a saját apjás részt sem hagyta ki belőle. Úgy folyt belőle a szó, hogy nem csak McGalagony, de én is leesett állal hallgattam.
-...és ezért titok az is, amit a tanárnő észrevett...-majd folytatta is. Kedvenc mondatom az egészből. :D
Végül (kb. 5 perc után) befejezte. McGalagony pár másodpercig csendben gondolkodott, majd megszólalt:
-Szóval a maga apja is benne van?
-Hát... ööö....-Draco nem tudott mit mondani.
-Tanárnő, tulajdonképpen ez az egész...
-Erről majd később! Most ezt a problémát kell megoldanunk. Nos. Felmegyek Dumbledore professzor úrhoz, maguk pedig menjenek a dolgukra és semmi, ismétlem semmi nem történt itt. Minden ami itt elhangzott, az titkos. Ahogy én sem, úgy maguk sem mondanak el semmit. Világos?
-Természetesen tanárnő!
Mindhárman kimentünk a dolgozószobából, McGalagony bezárta az ajtót (csak most kívülről) és eltűnt a sarkon.
-Jól vagy?-nézett rám Draco.
-Persze, vagyis... a csuklóm-sziszentem fel, mert elfelejtettem, hogy fáj és megmozdítottam.
-Gyere, menjünk a gyengélkedőre! De mi is történt vele?
-Pansy kicsavarta.
-Remélem kicsapják!-sziszegte dühösen Draco.
-Hé, nyugi már! Minden oké!
-Aha, éppen most köptem be apámat egy tanárnak! Aki Dumbledore oldalán áll!
-Draco-sóhajtottam-Te egyetértesz apáddal?
Csönd. Megfogtam! :D
-Hát... nem tudom. Mindig csak csináltam amit elvárt vagy mondott. Sosem gondolkodtam ezen.
-Éppen itt az ideje-mondtam halkan.
Közben odaértünk a gyengélkedőre. Madame Pomfrey bekötötte a kezem, adott valami gyógynövényes italt, és azt mondta majd elmúlik, addig pedig ne erőltessem. Viszlát kviddics két hétig! :(
A nap további részét Helen, Betty, Nancy és Donna társaságában töltöttem; a tó partján levő fa tövében ültünk (ahol reggel Draco-val) és alaposan kitárgyaltuk az aznapi napot. A lányok persze mindent tudnak, mert mindent elmeséltem nekik. Nagyon haragszanak Pansy-ra, Donna és Nancy pedig pont úgy reagáltak a Draco-s részre, mint előző este Helen-ék. Az este még apához is benéztem, aki csak annyit tudott az egészről amennyit McGalagonynak elmondtunk. Természetesen neki sem mondtam sokkal többet, de azért (mivel a lánya vagyok) elmeséltem neki az előző estét. Szerencsére áldását adta ránk, habár ha nem mondott volna erről semmi pozitívat az sem érdekelt volna. Draco ő Draco és kész! :)
Vasárnap délelőtt tanultam, délután pedig írtam egy levelet anyának és Jessie-nek (inkább anyának :D ).
Hétfőn fájdalmas volt beülni az iskolapadba. Viszont valami nem hagyott nyugodni. Beszélnem kellett Draco-val, így mikor Pansy nem figyelt félrehívtam.
-Van értelme titkolni még?
-Mire gondolsz?
-Arra, hogy a tanárok mostmár mindent tudnak. Hallottad, ellenőrizni fogják a családját.
-Igaz, mert végülis az enyémet nem!-mondta Draco és dühöt véltem felfedezni a tekintetében.
-Ne már! Komolyan haragszol?
-Nem. Rád nem-helyesbített.-Pansy-ra már annál inkább!
-Figyelj, én mondtam, hogy mondj el mindent...
-De azt nem mondtad, hogy az apámat is köpjem be! Az csak az én hibám!-Draco iszonyú dühös volt. Magára vagy a világra, esetleg mindkettőre. Ilyenkor elég ,,közveszélyes", de tudom, hogy lányokat sosem bántana. Ő ilyenkor egyszerűen csak szomorú, csalódott, dühös! És tudom, hogy fiú létére legszívesebben elsírná magát. Ismerem.
-Oké, ha ez vigasztal. Lehet, sőt, nagyon valószínű, hogy nem hittek volna nekünk ha nem mondjuk el a teljes igazságot. Hiteltelen, ha Pansy zsarol minket, de nem tudjuk, hogy miért. Érted?
-Sandra te...
-Draco! Én tudom a legjobban, hogy mit érzel ilyenkor. És sajnállak!-öleltem meg szorosan.-Ott kell lenned az ellenőrzésnél?
-Igen-sóhajtotta Draco.
-Mikor lesz? Én is odamegyek!
-Kizárt! Sandra, ezek egyrészt minisztériumi emberek és a te családod sincs tisztázva...
-Dumbledore mindig megvédi apát!
-...másrészt ha ott vagy az apám megkérdezi ki vagy, és akkor 1; megint ott tartunk, hogy kiderül kinek vagy a lánya, 2; megkérdezni azt is, hogy miért vagy itt. És apámnak nehéz hazudni.
-Menni fog!-néztem rá könyörgőn.
-Sandra! Egy becsületes, lelkiismeretes lány vagy. A kis füllentések amiket itt mondunk nap mint nap, semmik ahhoz képest, amit apámnak kéne mondanod. Nem jössz velem, megoldom egyedül!
Megöleltem.
-Sajnállak!
-Nem kell, már megszoktam!
-Most komolyan ilyen veled?
-Aha-felelte keserűen Draco.-Csak a nyár vészes!
-Költözz hozzánk nyáron!-mondtam boldogan, aztán rájöttem milyen meggondolatlan mondat volt ez.-Mármint, az még messze van. Lehet, hogy ki sem tart addig a kapcsolatunk-mondtam halkan.
-Ha rajtam múlik, kitart!-mondta Draco, majd közelebb és egyre közelebb hajolt hozzám és... szájon puszilt! Csak egy puszi volt, szájra; de mivel még sosem csókolóztam (·-·) ez is nagyon boldoggá tett.
-Ugye nem bánod?-nézett rám mosolyogva. Tudja! Tudja, hogy még sosem csókolóztam! Hiszen mondtam neki, hogy még nem volt barátom! Elpirultam.
Válaszul adtam neki én is egyet, amit nevezhetünk csóknak... khm... ja persze... inkább csak ,,hosszabb" szájra puszi. Jesszus, miért beszélek erről ennyit! Na jó, szóval vissza a jelenre!
Miután végre elengedtük egymást (nem félreérteni; gondolok itt az ölelésre!), visszamentünk órára. Illetve ebédelni, mert ebéd szünet volt. Külön mentünk be a nagyterembe, hogy Pansy még véletlenül se vegyen észre semmi furát. Lehuppantam a lányok mellé a mardekár asztalánál, és mint egy totál idióta, vigyorogtam.
-Hol voltál?-vont kérdőre Betty.
-Öhm...
-Helyesbítek: kivel voltál?
-Draco-súgtam nekik hallkan, hogy ne hallja meg senki.
-És?
Elmondtam nekik mi volt, mire Betty közölte, hogy most legszívesebben felvisítana.
Na mindegy, a lényeg, hogy minden happy volt (főleg én :D ).

...

Aztán mehettünk jósolni. :/

Helóka! Mivel tavaszi szünet van, gondoltam publikálom!😊
Egy kommenttel vagy csillaggal jelezd, ha tetszett! Puszi!😘

By: J.

Question: Te tudod, hogy mi a keresztnevem? Ha igen, írd ide! (BlackLiliom te ne!😂❤)