Nyugalom...?

222 22 15
                                    

Másnap reggel Draco mellett ébredtem. Bárcsak mindennap erre kelhetnék fel! Több kedvem lenne a sulihoz...😒😏😉😅
Draco még aludt. Ígyhát csendben kimásztam mellőle; bár nem nagyon akartam, muszáj volt, mert majdnem bepisiltem.
Miután kijöttem az aprócska fürdőszobából, visszafeküdtem Draco mellé (senki se kérdezze hogy, mert nem tudom), és a szememet lecsukva gondolkoztam. Természetesen a tegnap történteken. Odáig eljutottam, hogy az egyetlen ember aki segíteni tud nekem most, az csak saját magam. Magammal kell ezt megbeszélnem. Szóval elkezdtem.

Végülis nem történt akkora baj... hogy miért nem? Van rá pár indokom:
1. Nem az volt az első csókom
2. Végülis Draco teste volt (vagyis...), szóval végülis akkor nincs baj
3. Amikor visszaváltozott, már nem csókolt meg, szóval...⤴
4. Mivel furán viselkedett, sokszor próbáltam kerülni, ezért végülis kevesebbet csókolóztam vele három nap alatt, mint Draco-val ugyanannyi idő alatt. Hiába nyomult.
5. De a legfontosabb, hogy az első csókom az igazi Draco-val volt.

Oké, ezek bizonyos szempontból nem annyira nyomós indokok, de bizonyos szempontból meg azok. És hát igen. Azt hiszem jogosan vagyok kiborulva, ahogy Draco is. Sőt, akik ki vannak borulva, mind jogosan vannak kibukva. És a lányok még nem is tudják... Te jó ég!
Oké, szóval még sokat kell beszélgetnem magammal ahhoz, hogy teljesen túl tudjak lépni ezen, de azért a segítségemre lesz Draco, na és a barátnőim. Meg a barátaim.☻
Szóval ilyen dolgokon agyaltam amikor Draco megmoccant mellettem. Majd ébredezni kezdett. Végül kinyitotta a szemét, rám nézett és elmosolyodott. Viszonoztam a mosolyt, majd egy puszit nyomtam az arcára.
-Jó reggelt!
-Jó reggelt!-mondta halkan.-Jobban vagy?-lefagyott a mosoly az arcomról, mire Draco fölült és vele együtt én is.-Jesszus Sandra! Ne haragudj, felejtsd el! Én...
-Jobban leszek-vágtam a szavába.-Majd. Egyszer...
-Én...
-Ne kérj bocsánatot, nem te tehetsz róla.
-Oké, figyelj. Ez az egész egy botrányos szitu. Mindenki haragszik valakire. Azt hiszem mostmár anyám is ellenem fordult, mert ,,apámnak mindig igaza van", szóval... én sem érzem magam valami jól. És mindennél jobban sajnállak téged! Sajnállak Sandra Piton, és szeretnék segíteni, de ha nem hagyod nem fog menni.
-Itt most nem lehet segíteni-szólaltam meg kis szünet után.
-Dehogynem!
-Draco! Nem lehet! Vissza tudod csinálni? Nem! Akkor pedig nem lehet segíteni és kész!
-De lehet.
-És mégis hogy?
-Nézd, ez már megtörtént. Nem tudom visszacsinálni, maximum jóvá tenni valahogy. Mert ez már a múlté. Próbáld meg elengedni, oké? Semmin sem fog változtatni az, ha mindenkit így fogsz eltaszítani magadtól, mint ahogy most engem próbálsz.
Ezen elgondolkoztam. Tényleg ezt csinálom. Szegény Draco nem tehet semmiről, én pedig úgy viselkedek vele, mintha ő lenne a hibás. Ő nem ezt érdemli.
Megöleltem.
-Fogalmam sincs mi lenne velem nélküled!-suttogtam.
-Valószínűleg semmi-mondta Draco, mire csak megcsókoltam.
Aztán én átmentem a saját szobámba felöltözni, majd Draco-val együtt elindultunk a nagyterembe. Félúton azonban találkoztunk Joe-val.
-Heló!
-Sziasztok! Mizújs?
-Semmi extra. Bemehetünk reggelizni?
-Ja, igen persze. Gyertek!-elindult velünk visszafelé.
-Öhm... Joe.
-Igen, Sandra?
-A többiek tudják, hogy mi... benne voltunk ebben.
-Hát... valamennyit tudnak. De nem fognak odamenni hozzátok.
-Lehet, hogy nekem nincs kedvem bemenni-torpant meg Draco, amikor már a nagyterem bejáratánál voltunk.
-Miért?-néztem rá csodálkozva.
-Mert... túl népszerű vagyok.
-Az egód túl nagy, az a te bajod-röhögtem el magam.-Gyere már, nem lesz semmi.
Ahh milyen kis naiv voltam!
Beléptünk a terembe, mire a legtöbben felénk néztek. Leültünk az asztalunkhoz, Gary és a barátnőim mellé.
-Sandra!-kiáltott föl Helen.
-Shh!-fogtam be a száját.-Nem akarok jelenetet! Együnk, aztán mindent elmondok!
Draco is és én is már jó régen ettünk, úgyhogy gyorsan megreggeliztünk, aztán Betty, Helen, Gary és Joe társaságában kimentünk az udvarra.
-Mesélj el mindent!-mondta izgatottan Betty, miközben leültünk a tölgy fa alá. Ő azt hitte valami vicces sztori lesz, de Helen és Gary sejtették, hogy annyira nem.
-Mennyit tudtok?
-Semennyit szinte. Mondd légyszi!
-Oké, oké, nyugi. Szóval tegnap amikor összevesztünk, akkor egy kicsit zaklatott voltam. Ráadásul éreztem, hogy Draco körül sem stimmelt valami - a lányok Draco-ra néztek, mire a fiú ijedten felvonta a szemöldökét.
-Nem tettem semmit!
-Nyugi, azóta már megoldódott. Szóval ideges voltam és visszamentem a klubhelyiségbe. De a folyosón Draco utánam jött, dumáltunk, aztán rám támadt - Betty dühös pillantást vetett az említett szemelyére, de Joe leállította. - Majd átváltozott Luciussá, mert százfűlé főzetet ivott és Draco lett belőle - Helen eltátotta a száját. - Kiderült, hogy három napja játszotta Draco-t.
-És... akkor te smároltál vele?-kérdezte ijedten Helen.
-Miért mindenki ezt a részletet fogja meg először?-néztem az égre, és visszapislogtam a könnyeimet. Mert valahányszor ezt kimondjuk, belegondolok, elfog a sírhatnék és hányingerem lesz.
-Asszem innen folytatom én-mondta Joe, és folytatta is a mesélésest.
Amikor a végére ért Betty, Helen és Gary is leesett állal néztek ránk.
-Szóval, ha jól értem: Draco apja Draco-nak adta ki magát három napig, és Sandrával smárolgatott?
-Gary!-csattant fel Draco.
-Mi van?
-Legyél már érzékiesebb!
-Most ezzel mi a baj?
-Ne hozd fel folyton!
-De miért ne? Akkor legalább...
-Igaza van-vágott közbe Helen, bár Gary még végig se mondta.-Ha beszélünk róla, akkor talán könnyebben túl teszed magad rajta - nézett rám.
Ezen elgondolkoztam és Draco is.
-Igazad van-mosolyogtam rá.
-Most ez komoly????-Betty-nek most esett le a dolog.
-Igen Betty, ez komoly-sóhajtottam szomorúan.
-Hjajj Istenem!-sóhajtva megölelt.-Úgy sajnállak!
-Én is magamat!
Ezután még sokáig beszélgettünk erről.

-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-

Végül McGalagony jelentette az esetet a minisztériumnak, de nem nagyon foglalkoztak vele. Luciust valamennyi összegű pénzbírsággal büntették. Draco teljesen magán kívül volt, hogy mégis hogyan lehetséges, hogy csak ezt kapta, de megnyugtattam, hogy addig jó, amíg nem raknak bele a Reggeli Prófétába, mert akkor aztán lenne haddelhadd. (Mi ez a szó???😂)
Szóval a csöppnyi kis életem folyt tovább és egészen normálisan teltek a hetek. Tanultunk. (AZT MONDTAM NORMÁLISAN, NEM AZT, HOGY KELLEMESEN. :D :D)
Nancy pszichológus énjének köszönhetően hamarosan úgy ahogy túltettem magam ezen a Luciusos eseten, és Helen, Betty, Donna, Gary és Joe is sokat segítettek, amiért nagyon hálás vagyok nekik. De természetesen érzelmileg Draco segített a legtöbbet, mert minél többször csókolt meg, annál könnyebben túl tudtam tenni magam azon az aprócska tényen, hogy az apjával is smároltam egykor. Ráadásul megígérte nekem, hogy nagyon számon fogja kérni az apját, ha hazamegy, mert a tanév végéig már nem találkozik a szüleivel. És számunkra még mindig nem derült ki, hogy azon belül, hogy bántani akart engem (?) miért is csinálta ezt az egészet.
De a lényeg, hogy jelenleg jól vagyok. Persze ez egy rossz emlék, de idővel kiheverem.

-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-°-

Június 5. Draco szülinapja. Nem volt sok időm azon agyalni, hogy mit adjak neki, mert elég sok minden történt. Végül csak egy doboz csoki békát kapott meg egy kis levelet:

Nyáron majd úgyis találkozunk. Az igazi meglepetés akkor vár majd.

A csokit kb. azonnal bezabálta, a meglepetést meg hiába kérdezgette, nem mondtam el neki. Hah! Egyébként azt tervezzük a többiekkel (Gary, Joe, Helen, Betty), hogy majd átjön hozzánk és egy kisebb partit szervezünk neki; meglepést. Még meg kell beszélni a részleteket, de már nagyon várom!
És hamarosan év vége, és végre vége ennek a borzalmas tanévnek.
És amikor azt hittem, a Luciusos esetnél már nem jöhet rosszabb... ismét nagyot koppantam...

Hellóka! Itt az író jelentkezik. Ez egy kicsit rövid rész lett, de az van, hogy elkezdtem leírni valamit, de rájöttem, hogy hülyeség, ezért máshogy folytatom a történetet, csak ahhoz külön fejezet kell. Szóval hamarosan folytatás, addig írjátok le kommentben a véleményeteket. Puszi!😘

U.i.: Lenne egy kérdésem; kérlek válaszoljatok rá!
Question: Szerintetek nem nagyon elcseszett a Piton apaként? Tudnátok véleményt mondani róla?

Piton lánya | szünetel |Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon