Szerelem És Egyéb Dolgok

3. Komolyan mondtam

Kise prov.:

Mikor odaértünk a kedvenc éttermünkbe Tetsu-chan leült az egyik asztalhoz ameddig én megrendeltem a szokásos dolgokat. Szerencsére amit a kasszánál álló hölgy meglátott, egyből tudta, hogy mit szeretnék így semmi perc alatt meg is kaptam a saját sajtburger menümet  valamit Tetsu vanílliashakeje is ott volt a tálcán. Egy nagy mosollyal az arcomon indultam vissza a gondolataiban kissé elmerült barátnőmhöz. Amikor észrevett kedvesen megköszönte az italt és már neki is látott elfogyasztani azt. Mindig öröm nézni, hogy mennyire is szereti a vanília ízű finomságot. Olyan nehéz elhinni, hogy már két éve a barátnőm. Még most is emlékszem arra, hogy a csapat hogyan is reagált arra mikor megmondtuk nekik.

Visszaemlékezés:

Éppen bemelegítettünk amikor olyan dolog történt ami nagyon szokatlan volt, ugyanis Aominecchi valami miatt Tetsu-channal veszekedett. Sajnos először nem hallottam tisztán ám hamar megértettem miért is van annyira kiakadva a legjobb barátom.

- Hogy érted azt, hogy nem mondod meg ki az, jogom van tudni, a bátyád vagyok - ordítja Aomine miközben követi a tornaterembe igyekvő húgát.

- Úgy, hogy az csak ránk kettőnkre tartozik. Miért kell neked mindenről tudnod?

- Mert tudni akarom, ki az a szemét aki már négy hónapja a kishúgom pasijának képzeli magát anélkül, hogy az én engedélyemet megkapta volna. Honnan tudod, hogy nem csak kihasználja a kedves és ártatlan természetedet és csak szórakozik veled? - Igen ez volta az a pont amikor megértettem, hogy miről is folyik a vita, és mikor az életem elkezdett leperegni a szemeim előtt. Ha megtudja Aominecchi, hogy én vagyok az a bizonyos szemét. Huh inkább nem szeretném megtudni.

-Kuroko-channak barátja van, ezt a váratlan fordulatot- szól közben halkan Akashi.

- Igen engem is meglepett, bár az biztos, hogy nem én vagyok mert mi nem illünk össze egy hozzá hasonló A vércsoportú ember nem jön ki egy B vércsoportúval mint én. - tette hozzá Midorimacchi is.

- Vajon van még a maiuboimból? - tette fel magának a kérdést Murasakibaracchi.

- Egyáltalán nem olyan, szeret engem és én is őt. De ha ennyire akarod tudni akkor - itt egy pillanatra elhallgatott majd rám nézett amit persze Aominecchi is követett - Ryouta-kunnal járok. - a teremben szinte vágni lehetett a feszültséget mindaddig amíg meg nem szólalt megin egy dühös hang.

-Hogy kivel? Pont azzal a szoknyapecér modellel kell együtt lenned? Nem találhattál volna magadnak valaki jobbat?- dühöngött tovább. - És te, hogy merészelted rátenni a kezeidet a húgomra? Azt hittem haverok vagyunk, legalább mondtál volna valamit de nem te inkább titokban rástartoltál Tetsura.

Hát igen akkor elszabadult a pokol. Minden játékos azt hallgatta, ahogyan Aomine velem ordibál és úgy kellett visszatartani, hogy ne rendezze át az arcomat. Sajnos azóta is előszeretettel tesz nekem keresztbe attól, hogy még mindig legjobb haverok vagyunk a kapcsolatomat még mindig nem fogadta el Tetsu-channal. Ez pedig eléggé megnehezíti azt amit szeretnék, mert ő mégis csak egy elég fontos személy mind a kettőnk életében és nem igazán akarom ezt úgy, hogy ő nem áll mellettünk. Ezért is várok még vele egy kicsit. Először is a hosszú hétvégére tudjam elhívni magammal a barátnőmet.

-...ta ...Ryouta-kun figyelsz rám?- szakít ki egy édes hang a gondolataimból.

-Ne haragudj, elbambultam eltudnád mondani mit mondtál?- néztem rá bűnbánóan.

-Igen észrevettem, és pont azt kérdeztem, hogy min gondolkozol ennyire.

-Tudod csak eszembe jutott a nap amikor a csapat megtudta, hogy randizunk.

-Ne is mond. Azóta is mindent megtesz Nii-chan, hogy megnehezítse a dolgunkat. De nem bánom ameddig veled lehetek.

-Én is ugyan így gondolom, nagyon örülök, hogy te vagy nekem.- mondtam és megfogtam a kezét az asztal felett. Tudom nagyon egy klisés húzás volt ez most tőlem,de pont illik a pillanathoz. - Tudod azon gondolkoztam, hogy a jövőheti meccs előtt elmehetnénk együtt egy hosszú hétvégére a tengerpartra, csak mi ketten. Mit gondolsz szeretnél menni?

-Tényleg?- szemei felcsillantak a boldogságtól.

-Igen komolyan mondtam.

-Szeretnék elmenni nagyon. Amint ma hazaértem meg is beszélem anyuval, hogy mehetek e. bár szerintem nem lesz ellene semmi kifogása, hiszen szeret téged. A probléma csak Nii-san lesz. De majd azt is megoldjuk, a lényeg, hogy ne tudja hogy hova is megyünk mert képes követni minket csak, hogy biztos legyen benne nincs semmi bajom.

-Igen, vele nem tudom, hogy közöljük de majd megoldjuk azt is és lesz egy csodálatos hétvégénk együtt.- Kezdetnek ez tökéletes lesz utána meg jöhet amit még egyenlőre félek megtenni. Vagyis inkább nem tudom, hogyan kellene hozzákezdenem. De hamarosan azt is megteszem.

-Alig várom- mosolyog rám azzal az angyali mosolyával amitől mindig kihagy egy ütemet a szívem.

Eközben

Kagami prov.:

Ezt nem hiszem el. Életemben először kezd el valami vagy inkább valaki érdekelni és róla is kiderül, hogy foglalt. Ilyen a világon nincs.

-Kezdek félni, hogy még miket fogunk megtudni Kuroko-chanról. - Szólal meg elsőként a kapitány.

-Igen. Nem elég, hogy Aomine Daiki a testvére de Kise Ryoutával randizik.- ért egyek az edző is.

-El kell ismerni, hogy nem semmi a lány és még a kosárlabdához is ért. Örülök, hogy hozzánk jött és nem egy másik iskolába ment. -teszi még hozzá utoljára a kapitány mielőtt még elindultunk volna az étterembe.