21. rész

1.9K 102 0
                                    

*Harry Styles szemszöge*
Niall ijedt hangja ébresztett fel.
-Harry!-rázott meg.
-Fent vagyok!-nyöszörögtem.
-Harry Louist elvitték!-kiabálta magából kikelve.
-Baszki-pattantam fel.
-Be a kocsiba!-kiabáltam. Mind a hárman ijedten pattantak be. Én vezettem, vagy kétszázzal. Amikor odaértünk ahoz a házhoz, amitől a hideg is kiráz, kipattantunk.
Odarohantam az ajtóhoz és verni kezdtem.
-Na mi van Hazzy? Csatlakozni akarsz a ,,Szerelmed" kínzásához?-nyitott ajtót Joe.
-Hagyjátok békén-próbáltam bemenni, de kezét kitette, így megállítva engem.
-Nem jöhetsz be. Amúgy sem tehetnél sokat.
-Na jó most lett elegem-rántott ki egy fegyvert Zayn a kabátjából. Wow.
-Nyugi csillagom.
-Áááh-hallottam meg Louis kiáltását.
-Látod? Jól elvan.-vigyorgott Joe.
-Ha nem engedsz be, beengedetem magunk. Öltem már embert. Sokat. Ne hidd, hogy nem sikáljuk el-biztosította ki a pisztolyt Zayn.
-Oké. De csak te és Hazzy mehettek le Louishoz látogatóba-vigyorodott el.
-Ne Hazzyzz-vicsorogtam rá.
Félrelöktem kezét beszaladtam Zaynel. Lementem a pincébe, ahol benyitottam abba a szobába, ahol minden borzasztó dolgot átéltem életemben.
-Oh Harry édes. Csatlakozol?-lépett oda Frank.
-Hol van Louis?-kiabáltam rá.
-Ott-mutatott rá a fa x-re.
-Louh-szaladtam oda hozzá. Tekintete üres volt, rám sem nézett, csak gyorsan kapkodta a levegőt és bámult maga elé.
-Louis!-simítottam meg arcát.
Gyorsabban lélegezve kapta rám tekintetét.
-Na vissza jöttem-jött be a harmadik is, Nicolas.
-Oh Hazzy!-kiáltott fel boldogan. Agyam elöntötte a fekete köd. Hogy lenyugtassam magam, átöleltem testét, de most csak nézett maga elé és nem mozdult. Teste hideg volt és teli volt sebbel.
-Engedjétek el.-suttogtam.
-Egy feltétellel. Ha hívunk, itt vagy-vigyorodtak el.
-Oké-egyeztem bele.
-Harry ne-mondta Zayn.
-Ha ez kell hogy elengedjék, akkor de.-motyogtam.
Eloldoztam kezeit és menyasszonypózba vettem. Elsétáltam mellettük és felvittem az emeletre, ahol Liam és Niall álltak egymás mellett, farkas szemet nézve Joeval.
-Oh viszitek is?-kérdezte.
-Hívjatok-adtam meg a szót, amire leesett neki az alku.
Kimentünk és beültünk a kocsiba. Hazametünk, de Louis csak bambult.
-Lou mondj már valamit!-csattantam fel amikor letettem a szobájában.
Csak pislogott egyet, de ugyan úgy maga elé nézve szótlnul ült.
-Louis jól vagy?-ült le mellé Niall.
Nem tett semmit. Nem reagált. Csak ült mint egy játék baba.
-A kurva életbe!-ütöttem a falba, mire kihűlt kezemet a piros vérem színezte be.
-Louis ha kurvára nem szólalsz meg, én itthagylak a picsába-ordítottam magamból kikelve. Engem is lesokkolt, hogy újra ott voltam velük, és még vissza kell mennem hozzájuk. Feláldoztam magam érte. De persze ez természetes, hiszen szeretem. De kiborultam.
Csk összerezzent egy picit apró teste, de nem tett semmit.
-Harry nyugodj már meg-kiáltott fel Zayn is.
-De nem tudok!-mutattam fel kezem, ami véres volt és remegett.

*

Eltelt négy nap, nemsokára itt a karácsony. Louis nem jött ki a szobájából, a három faszkalap sem jelentkezett.
Már bevásároltam az ajándékokat, még Lounak is.
-Itt a kaja-tettem le elé. Nem maradtam, mert addig nem evett, ameddig valaki ott volt vele. Akkor nem csinát semmit. Mintha mozgásérzékelős lenne és ha mozgás van, akkor kikapcsol.
-Tudod. Szeretlek Louis. Még ha egész életemet így kell letöltenem és neked is, akkor is szeretni foglak.-álltam meg az ajtóban vissza nem fordulva, majd kiléptem.
-Na volt valami?-szaladt oda Niall. Csak megcsóváltam lehajtott fejem és a konyhapulthoz ülve kezdtem inni almalevem.
-Oh.-sóhajtott fel.-Most felmegyek és megverem-húzta föl pulcsija ujját és elindult felfele, amin jót mulattam, mert a Szöszi még egy döglött hangyának sem tudna ártani.
-Louis!-kiáltott fel Niall.
Felszaladtam én is a Szöszi mellé.
Kinyitottuk az ajtót és egy ugyan olyan Tommot láttunk, mint eddig a négy napban.
-Ha most azonnal nem leszel jól, én megverlek hallod?-kezdett fenyegetőzni Niall.
-Vagy kidobom az összes répát!-mondta szórakozottan, de hangosan.
-Vagy kidobom Harryt-vonta meg vállát.
-Hey!-kiáltottam fel-Engem aztán nem dobsz ki!-nevettem fel.
-Adj valami életjelet, mert különben azt hiszem halott vagy véletlen téged doblak ki-folytatta.
-Énekelj neki Harry-mondta Niall.
-Bocsi, de az nem lesz jó. Nekem van énekhangom.-húztam ki magam.
-Nem is elborzasztani akarom.-nevetett fel az Ír.
-Hát jó.-ültem le Louis ágyára.

-Sweet creature
Had another talk about where it's going wrong
But we're still young
We don't know where we're going but we know where belong-kezdtem bele.
Ezek után elénekeltem neki az egészet, mire Niall sírva fakadt, nem tudom miért. Louisnak egy könnycsepp folyt végig arcán.
-Sír-törölte le a könnyeit Niall.
-Szeretlek Louis-csókoltam meg. Nagy meglepetésemre viszonozta. Boldogan faltam ajkait, mintha muszáj lenne.
-Én is szeretlek-suttogta.
-Ah ez annyira romantikus-lelkendezett Niall.-A szerelme kedvéért visszatér az élők közé-vetette magát oda Louis mellé, aki halványan mosolyogva nézte arcom.
Magamhoz szorítottan mind a kettőjüket.
Végre felébredt~mosolyodtam el.

Engedj el ~L.S ff~ /BEFEJEZETT/Where stories live. Discover now