Igen, jól látjátok! :D Ez lesz a negyedik évad, ami végérvényesen le is zárja majd a teljes történetet, úgy hogy akit érdekel, olvassa el nyugodtan a fejleményeket, mert irtó izgalmas lesz! ;) Hajrá, ARMY-k! :D Hozom a többi történet folytatását, de...
Nem hiszitek el, de itt a folytatás!! Mondtam, hogy nem fogjátok elhinni, úgy hogy inkább olvassátok és aztán higgyétek el! XDD
Az SM titkos raktárának épülete miután a vírus elkezdett feltöltödni a rendszerbe-10 perccel a az összeomlás előtt
Sejin szemszöge
Sejin:Eszeveszett sebességgel száguldunk le a lépcsőn. A felvonót nem használhatjuk, mert mindegyiket bekamerázták. Egyedül a fegyver raktár, és a hátsó lépcsőház egy részét nem figyelik, meg persze az ablakokat :D Mert, mégis ki lenne annyira őrült, hogy azon kiugorva próbáljon meg menekülni ilyen magasságból? XDD Hát, mi :DMiután félig sikerült leérnünk, nem tudunk tovább menni a biztonsági rendszerek miatt, úgy hogy Cry-al együtt kimászunk az egyik ablakon, és a derekunkra kötjük a mászófelszereléseket, amiket ezek szerint Cry magával hozott :D
Sejin:Ezt mégis honnan..??
Cry:Ne akard tudni!:)-mondja és egy furcsa negédes mosolyt ereszt meg felém, miközben a karabinekereket megerősíti a derekamon, és ekkor látom hogy ő nem készülődik, és megragadom a karját.
Sejin:A Tied hol van?!
Cry lefejti a karjáról a kezemet, és visszapakol a hátizsákjába, miközben rám se nézve azt mondja, amit nem akartam hallani.
Cry:Én maradok. Amúgy is több az esélyed, ha külön válunk. Az apám nem tudja, hogy az épületben vagy :) Engem azonnal megtalálna :DNem értem őt, és nem vagyok hajlandó elengedni a tekintetemmel az övét, mikor végre rám néz.
Sejin:Ezt nem mondhatod komolyan!
Megint elmosolyodik, és a kezembe nyom egy mobiltelefont.
Cry:Vigyázz magadra, Sejin-ssi!:) A mobilod csak akkor kezd el működni, mikor már kint vagy az épületből, addig használhatatlan az adótorony miatt, ami a jelösszezavarást szolgálja :) Hívd fel a srácokat, mielőtt idejönnek megmenteni Téged!:)
Csak várok és nézem őt, de ő nem akar rám nézni, majd egyszer csak lerántom a pulóvert a karjáról, mikor ismét a közelembe kerül, és amit látok, attól elborzadok. A bőre alatt egy beépített detonátor van, amin a visszaszámláló folyamatosan ketyeg. A látványtól csak annyit bírok kipréselni magamból, hogy:
Sejin:Ez mégis mi a nyavalya?! Áruld el nekem!-mondom és erősebben szorítom meg a karját, mire lesüti a szemét, és halkan azt feleli.
Cry:Bomba.. Mikor visszahoztak a legutóbbi szökésem után akkor ültették be. Elkábítottak, hiába küzdöttem és úgy ébredtem, hogy ez bennem van. Ha megpróbálom elhagyni az épületet, meghalok és ez az egész hely a levegőbe repül pár másodperc alatt. Az apám mérnökeinek legújabb fejlesztése :DD-mondja és fájdalmasan felnevet, majd visszatűri a pulóvert a kajára, és összefonja a másik karjával, majd fájdalommal a szemében azt mondja.
Cry:Most már mindent tudsz :) Indulj, és tedd meg, amire kértelek..
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Nem tudok megmozdulni, de az idő vészesen fogy. Tudom, hogy most látom Őt utoljára. Tudom, hogy képes lenne feláldozni az életét miattunk. Hogy ott hagyta a hazáját, a családját, a csapatért, és a férfiért, akit szeret. Nem ezt érdemli. Ez kegyetlenség!
Cry:Indulnod kell!-mondja és segít kimászni az ablakon, majd megengedi a kötelet. Miután biztonságban lemásztam, visszatekeri az egészet, becsukja az ablakot, és már el is tűnik a szemem elől.
