Ha egyszer elmennék az utamat keresni,
Senkinek sem kéne megfelelni,
a régi életet hátra hagyni,
És egy új felé szárnyalni .A saját utamat járni
Semmire vagy senkire se várni,
Újra a szárnyamat bontogatni
Semmivel sem foglalkozni.Itt állok a küszöbén az életnek
De vajon valaki féltene?
Nem tudom merre fog tartani az utam,
Lehet valaki odazuhan.De nekem nem kell más,csak egy ember,
Akit megszerettem teljes szívemmel.
Remélem ez visszonzott,
És én is viszont vonzom.Ez olyan,mint a mágnes
Csak kicsit más mert,
Nem egy negatív és egy pozitív töltés áll,
Hanem két különböző személyiségű pár.
YOU ARE READING
Verseim
PoetryEzt a "könyvet" Léda ihlette. A fejemből kipattant gondolatok rímbe foglalva. Sok ember támogatója,hogy ezeket tovább írjam (Rebi,Liza,Anna,Zselyke) ők leginkább. Köszönöm.