A bullying általános jelenség a világban. Mindig is volt és lesz is, de sajnos az emberek nem akarják észrevenni. Leginkább az iskolás korban jellemző, de későbbi időkre is kiterjedhető jelenség.
Először is tisztáznunk kell, mi is az a BULLYING.
„Olyan, egy másik személy ellen irányuló szándékos, ismételt, vagy sokak ellen (széles körben) kifejtett magatartást, amelynek eleme a kegyetlenség és az érzelmi terror." Fojtólagos bántalmazás lelkileg, fizikailag, szándékos bántalmazás, ami elől nem igazán lehet elmenekülni.Hogy kiből lesz az áldozat, azt nem lehet megállapítani. Akárkiből lehet áldozat, független attól, hogy mi a családi háttere, milyen a családja anyagi háttere, milyen a külseje, vagy a magatartása.
De ugyanezek az állítások igazak a zaklatóra is. Az ember nem tudhatja, hogy kiből lehet zaklató. Akár egy JÓ ANYAGI családi körülményekből jött gyerek is azzá válhat.
A bullyingben nem csak maga az áldozat és a zaklató vesz részt. Ennek több résztevője van.
A középpontban az áldozat van, aki nem tudja, miért vált áldozattá. Utána következik a zaklató, aki szándékosan bántja, zaklatja, zsarolja az áldozatot. Ezután következnek a csatlósok, akik támogatják, és együtt nevetnek a zaklatóval, de ők nem feltétlenül bántják, verik az áldozatot. Jelen vannak a tétlen szemlélők, akik nem támogatják a bántalmazást, de nem is tesznek ellene semmit, hogy megszűnjön. Vannak, akik szólnak a többieknek, hogy fejezzék be, de ezután lelépnek, mint aki jól végezte dolgát, ezek a passzív védelmezők. Az utolsó helyre tettem a védelmezőt. Sajnos belőlük van a legkevesebb arányban. Ők azok, akik azonnal szólnak, illetve aktívan cselekednek is és próbálják megakadályozni a bullyinget.
Ezek után azt a kérdést is feltehetjük, ennek milyen formái vannak?
Sokféle formája lehet a bullyingnek. A fiú zaklatónál általában a fizikai bántalmazás és a zsarolás jelenik meg. Lányoknál a fizikai bántalmazás nemigen jelenik meg, viszont a szóban történő, lelki bántalmazás annál inkább. Véleményem szerint a lányok ezt az „ipart mesterien képesek űzni". Csoportos kiközösítés, a kinevetés, gúnyolás, stb... Sorolhatnám, de biztos vagyok benne, hogy aki ezt a bejegyzést olvassa, maga is látott, hallott, esetleg át is élt ilyen eseteket.
Viszont szerintem nézzünk bele mélyebben a zaklató és az áldozat szerepébe.
Az áldozat valamilyen eltérő tulajdonsággal rendelkezhet, ami miatt áldozattá válik. Van, hogy a családi háttér miatt, esetleg szegény családból jött. Megesik, hogy külső tulajdonság következtében válik áldozattá (pl.: van egy bibircsók az orrán). De a magatartása is válthat ki ilyen hatást (pl.: nagyon zárkózott, magának való személyiség). Az áldozatoknál legtöbbször valamiben eltér a családi háttér. És itt nem az anyagiakról beszélek. (Szülői magatartásokról egy másik fejezetben szeretnék szót ejteni.) De ugyanez jelenik meg a zaklatónál is. Sőt időnként a zaklató családi háttere rosszabb, mint az áldozaté. Könnyen válhat az a gyerek zaklatóvá, akit otthon vernek a szülők, vagy otthon alkoholista a szülő, és sorolhatnám még. Ezért sem gondolom, hogy azonnal el kellene a zaklatót könyvelni minden rossznak.
Zaklatás következményei: Depresszió, szégyenérzet, megalázottság érzése, önbántalmazás (pl.: vagdosás), öngyilkosság, más bántalmazása, vagy maga az áldozat válik bűnössé (elégtételből megöli a zaklatót)
Mit tehetünk, ha ilyet tapasztalunk?
AZONNAL SZÓLNI KELL EGY FELNŐTTNEK! Ha az iskolában történik az eset, azonnal jelezni kell az osztályfőnöknek. Ha az osztályfőnök ezt félvállról veszi, és nem törődik vele, akkor súlyos hibát követ el, de ez a saját kárára megy. Ha az osztályfőnök nem törődik vele, akkor forduljatok egy megbízhatóbb tanárhoz. Semmiképp nem szabad hagyni a dolgot. Tanárnak kötelessége tenni az ügyben.
Iskolán kívül természetesen a szülőnek kell szólni, vagy egy olyan felnőttnek, akiben feltétlen megbízunk. Sajnos ennél többet nem tud a gyermek tenni, de ha a felnőtt komolyan veszi, akkor ő már tud lépéseket tenni...Az áldozat legtöbb esetben nem mer, nem képes szólni egy felnőttnek. Főleg ha zsarolás áldozatává is esik. Nem képes ebből a körből kilépni. Ezért is fontos, hogy, aki külső szemlélő, ne csak álljon és nézze végig, hanem tegyen ellene.
Néhány történet:
„Nagy-Britannia legfiatalabb iskolai megfélemlítés miatti öngyilkosa, egy mindössze 8 éves kislány volt, aki saját ugrókötelével akasztotta fel magát a szobájában még 1999-ben.
De olyan tragikus esetek is történtek, amikor az ostor magán a terrorizáló gyereken, esetleg a tétlen szemlélőkön csattant: egy alsó tagozatos japán kisdiák például leszúrta az őt folyamatosan terrorizáló társát, egy amerikai tinédzser fiú pedig fegyvert vitt magával az iskolába, végül két osztálytársával végzett, és többeket meg is sebesített."
"Tudom milyen rossz erzes, engem elsőtől nagyon sokat bántanak, 6. év végén kezdtem el kezdtem el vagdosni magam, 7.ben végig ez ment, tanárok is elkezdtek "rámszállni", sok olyan ügyet rám kentek, amikről nem is tudtam, az apám 8 éves koromban molesztált, ez valahogy kiderült a suliban ezt is napiszinten hallgattam ezt...ő most börtönben van. 13 voltam amikor járni kezdtem egy 16 éves fiúval...ő...olyat tett velem amit nem akartam...megerőszakolt...féltem, megfenyegetett...hogy megöl...azóta is 2 ember tud erről...a legjobb barátnőm és a mostani barátom. Tavaly szeptemberben bevettem 50 szem frontin nevű nyugtatót...a suli lánywécéjében...de egy barátnőm rájött így kórházba kerültem...néha azon gondolkozom hogy jobb lett volna akkor meghalni... Most magántanuló vagyok, néha a mai napig megvágom magam...nagyon sok heg van a kezemimen, a combomon, a hasomon... Emellet szívritmuszavarom van, és nagyon sok rohamom lett a bántások miatt...ezzel is sokat bántottak pedig nem tehetek róla 😭😭😭💔 "
(Ebből is látszik, a téma ennél jóval összetettebb, később mindent részletesen kifejtek)
Akit érdekel a téma, annak mindenképp ajánlok két filmet is: az osztály, a hullám. Nem szeretnék ezekhez véleményt írni, akit érdekel, az megnézi a filmet. De figyelmeztetek mindenkit felkavaró filmek, amik igaz történet alapján készültek. Ha valaki érzékeny személyiséggel rendelkezik, nem ajánlom a megnézését. Ehhez szeretnék még youtube videót ajánlani: Tanulom magam- Bántalmazás, csúfolás, kiközösítés- bullying. Atis nagyon szépen megfogalmazza az egész jelenséget.
Régebbi időkben, csak az iskolában volt jelen a bullying. A gyermek suli után hazament és békére lelt otthon. Viszont a mai rohanó világban, és a modern technikának „hála" ez a bullying nem fejeződik be az iskolában, hanem folytatódik a neten.
Innentől Cyberbullyingről beszélek. A Cyberbullying jóval veszélyesebb a hagyományos bántalmazásnál, mert ezek a dolgok tömegeket érnek el. Ha valakit el kezdenek a neten alázni, biztos, hogy csatlakozik hozzá még néhányszáz másik ember, aki nem ismerve az áldozatot, ugyanúgy zaklatják, megosszák a bejegyzéseket, a megalázó képeket. Lehetetlen eltüntetni a felhőről, ami egyszer felkerült a felhőbe, az nem kerül le. Ezért is nagyon fontos és lényeges, hogy gondolja át az ember, hogy mit oszt meg magától.
A Cyberbullyinget megállítani szinte lehetetlen, ha egyszer elkezdődött, de a megelőzéséért lehet tenni. Erről a következő fejezetben szeretnék beszélni.
YOU ARE READING
TABU- avagy amiről nem beszélnek az emberek
Non-FictionVannak témák, amiket az emberek szívesen elkerülnek. Kellemetlenséget okoznak, ezért inkább nem veszik figyelembe a létezését, pedig nagyon is ott van a jelen világunkban. Ezekre szeretném felhívni a figyelmet és tudatosítani az embereket, hogy igen...