05| Lauren

33 1 10
                                    

L A U R E N

Ebben a csodás és nyugalmas városban, azon belül ezen a csodás egyetemben sosem volt még különösebb megrázó hír.

Pomtosan a mai napig. Az iskola közhírré tette, hogy Meredith Loopot elrabolták, és még mindig nem került elő. Maryvel dolgozunk az ügyön, de csak egy valami biztos. Az ördög sötét oldalánál van.

Kisebb kutatás után, találtunk egy bérgyilkost, aki neki dolgozik. A neve Christoffer Blunt. Fogalmam sincs, ki ez az alak, de ha tud bármit is, akkor azt kiszedem belőle.

Információt kaptam arról, hogy ma este a Skybar nyitásán fog részt venni.
-Elmegyek, és megszerzem az információt.- mondtam Marynek.- Ha nem, akkor pedig megölöm.
-Rendben Mayers. Szép munkát végeznek Haillel együtt.- mondta elégedett mosollyal.

-Ma este. Skybar a Selly streeten.- ismételtem.

⋆ ⋆ ⋆

Hazamentem, hogy felkészüljek a munkára. Gyorsan megnéztem, hogy mikor kezdődik a megnyitó, és hogy mennyi pénzt kell fizetni, ha be szeretnék jutni. Megláttam az árát, és a szeme nagyobbra nyitottam, hogy megnézzel jól láttam e.

Legnagyobb csalódásomra, nem vagyok vak, és tényleg 234$. Hát jó.... akkor fél nyolcra, 300 dollárral a tárcámban elindulok majd egy Skybar nyitásra...

⋆ ⋆ ⋆

Este hétre, akcióra felkészülve, egy sötétkék selyemruhában, egy ballonkabátban és egy magassarkúbam elindultam a Skybarba.

Az utcán fogtam egy taxit, és csak vártam míg benne ültem. Néztem kifele az ablakon, mikor eszembe jutott, hogy elfelejtettem megnézni, hogy hogy néz ki a pasi?!

Gyorsan beírtam a nevét a keresőbe, és azonnal kiadott egy instagram fiókot. Nincs interneten semmi kép, de egy instagram fiók van. Megnyitottam, és hát örülök, hogy a nyál nem folyt ki a számból. Kicsit hasonlít a fiúra, akit Meredith nagyon helyesnek talált, de izmosabb, magasabb és szerintem egy kicsit helyesebb is. Najó, sokkal helyesebb.

A taxi fékezett, én pedig kiszálltam az autóból és fizettem a sofőrnek. Elindultam a Skybar felé, amikor észrevettem, hogy csomó gazdag és ismert ember ott várakozik. Bementem, kifizettem a belépő árát, majd várakoztam a többiekkel. Valójában külsőre egészen beleillettem ebbe a társaságba...

A helyszín csodálatos. Minden üveg, márvány vagy fa. Olyan kifinomultan néz ki az egész, ráadásul ez még csak az előszoba... Van egy nagy vörös szalag is egy ajtó előtt, gondolom azt fogját elvágni vagy elszakítani nyitás előtt.

De Christoffer még mindig sehol. Nincs itt. Perceken belül, megkezdődött egy ceremónia szerűség, aminek én egyáltalán nem láttam értelmét, mivel ez nem valami koronázási ünnepség?! Ez egy bárnak a nyitóestje.

Valami igazán kifinomult öltözködésű, harmincas évaiban levő pasas, aki a bár főnöke, éppen elvágta a vörös szalagot, mikor valaki halkan, de mégis észrevehetően belépett a terembe. Christoffer volt az, de nem akárhogy.

Tökéletesen. Egy fehér ingben és egy fekete farmerben volt. Az ing, olyan volt mintha ráötnötték volna. Be kell valljam, nagyom helyes volt.

⋆ ⋆ ⋆

Miután már mindenki a bárban iszogatta az italát és kényelmesen elhelyezkedett, Christoffer állt mellém. Nocsak nocsak, nemis nekem kell keresnem...

- Laurel.- mondtam és felé tartottam a kezem. Nem kaptam visszajelzést.- kifinomult kézfogás...- suttpgtam magam elé, majd elfordultam. Új teknika kell...
- Chris.- válaszolt, és mosolyogva rámnézett. Na de ez nem olyan mosoly volt, mint egy édes kisfiújé. Nem ez sokkal inkább sármos volt. És helyes...

- Tetszik a hely?- kérdeztem.
- Persze. - válaszolt és lehajtotta a fejét. - És te hogyhogy úgydöntöttél, hogy egy csodás szombat estédet egy ilyan unalmas nyitóbuliban töltöd?- kérdezett, miközben lehajtott fejét felém fordította
- Nincs jobb dolgom.- vontam meg a vállam.

⋆ ⋆ ⋆

Már vagy egy órája beszélgettünk mindenféle vicces és érdekes dologról, mikor úgy döntöttem, hogy "elmegyek".

-Najó Chris.- tettem a kezem az övére.- Asszem én hazamennék.- mondtam, majd a táskám a vállamra véve, elléptem a pulttól.
- Elkísérlek.- mondta. Bevált a tervem.

⋆ ⋆ ⋆

|Time Swap|

És igen. Ott vagyok, Cristoffer csodálatos házában, pontosabban a konyhában. De miért is? Hogy információt szedjek ki belőle.

Épp hogy befejeződött a csókunk, de én máris a táskámért nyúltam. Nem másért, mint a zongorahúrért. Hirtelen egy drót húzódott végig a nyakamon. Mielőtt megránthatta volna, és megfordultam és kibújtam a szorításából, a húrt a nyakához szorítottam. Elmosolyodott.

Najó, tényleg vicves helyzet volt. Alig volt rajtunk valami és egymást próbáljuk éppen megölni. Én csak információt akarok belőle kiszedni. Amúgyis kár lenne egy ilyen testért...

-Mondd mit akarsz?- nyögött fel.
- Válaszokat.- feleltem, majd elengedtem az egyik végét a húrnak, hogy megnézzem, hogy nincs a valami lehallgató és beszélő készülék a fülében.

Az időt kihasználva, a hátamra fordított egy gyors mozdulattal, felpattant és egy késsel a nyakamnál emelt fel a földről.

- Neked mi kell?- kérdeztem elfolytott hangon.
- Az, hogy meghalj.- válaszolt, de nem csinált semmit.
- Mi tart vissza?- kérdeztem halkan. A hangom már annyira elvékonyodott, hogy örülök ha étti mit mondtam.

- Te.- mondta és megcsókolt.

•epertorta•

▅▅▅▅▅▅▅▅
Sziasztok! Bocsi hogy kimaradt egy napi rész,
csak tegnap kompetencia mérést írtam és
(fogalmam sincs hogy min,
de nagyon izgultam.
Sorry,
Eperke egyik segítője.
▅▅▅▅▅▅▅▅

H A Z U G O KDonde viven las historias. Descúbrelo ahora