Barátságból szerelem [Yuri On Ice] /Befejezett/

8.fejezet

-Yu-Yuri ugye csak viccelsz?! Ő JJ akit Te úgy utálsz!- akadt ki Yuuko
-Nincs nagy választék és 1. neki van kocsija 2. haza nem fogok menni és 3. ha próbàlkozik agyonütöm!
-Mintha az neked menne- mondta halkan kuncogva JJ
-Te fogd be!
-Ahogy a Hercegnő óhajtja!
-JJ! Neked úgy tudom van egy menyasszonyod!
-Kiderült, hogy ő csak azért volt velem, hogy híressé váljon... -akkor ezért olyan fura
-Oh! Sajnálom! Nem akartam sebet feltépni vagy ilyesmi!- mentegetőzött Yuuko
-Akkor megyünk vagy sem?- dőltem neki a falnak, már nem látszott az, hogy sírtam nemrég
-Persze! Ha a Hercegnő kéri! -kacsintott rám
-Ne szólíts így! Nem vagyok lány!
-Pedig illik rád

Kinílt az ajtó és JJ fölém emelte a kabátját, hogy ne ázzak meg
A sófőr ülésnél szántam be és onnan át csúsztam az anyós ülésre
JJ ült a sófőr ülésnél majd elindultunk
Mikor megérkeztünk már nagyjából elállt az eső így JJ nem tarotta fölém a kabátját
Mikor felértünk ő elkezdett vetkőzni mire én vőrösebb és vörösebb kezdtem lenni ezért elfordultam

-Yuri-chan! Ha kell tiszta ruha szólj és adok olyan ruhát amit én kinőttem
-Lefogadom, hogy piros a legtöbb
-Talált
-Nos. Merre van a fürdő? Le akarok zuhanyozni
-Balra a második ajtó
-Kösz. Ne gyere utánam

Miután lefürödtem kimendtem és JJ adott néhány ruhát ami fura mód jó volt rám
Csendes volt minden mikor hirtelen JJ megszólalt

-Mi történt, hogy nem akarsz hazamenni? -ennél a kérdésnél könnyek jelentek meg a szememben

JJ odajött és egyik kezét az arcomhoz rakta (Póló még nem volt rajta)

-Otabek...
-Gondolhattam volna
-Minden jól megy erre minden eltűnik
-A képeket láttam én is... reménykedtem benne, hogy ennek vége lesz de nem így gondoltam
-Mindegy... ő úgyis csak azzal törődik, hogy eggyütt legyünk és boldogok legyünk de az, hogy belegázol a lelkembe és rám fogja az egy kicsit sok
-Mit mondott?
-"Veled nem történt semmi! A vicáddal igen de az nem te vagy!" Az én macskám volt! Tehát velem történt mindez! -kezdtem el sírni
-Yuri-chan...- megölelt és éreztem, hogy ő is sírni kezd

Egy teljes héten keresztül nála voltam és kiderült, hogy jól vagyunk eggyütt! Sokat nevettünk és eljárogattunk bulizni
Nem láttam Bekát azóta, hogy elmentem otthonról
Letiltottam a számát
De nem csak neki! Victornak és a Malacnak a telefonszámát is letiltottam!
Ezt JJnek köszönhetem! Ráébresztett, hogy ha hagyom azt, hogy visszarángassanak akkor nem tudom élvezni az életet!
JJvel elmentem Kanadába és megismertem a testvérét Alexet aki nagyonjófej és mindenbe belerángattak engem amit élveztem!
Síeltünk, snowbordoztunk, énekeltünk, táncoltunk, buliztunk és rengeteget hülyültünk
Fél éven keresztül kint voltam Kanadában és azt kívántam bárcsak ne kéne visszamennem vagy elmennem bárhova is!
De...
Semmi nem tart örökké... főleg ha az a semmi egy élet
Egy nap hívást kaptam Liliától

-Mond Lilia
-Yuri haza kell jönnöd! A nagyapád kórházban van!
-Nagyapa nem került kórházba! Ő sokkal erősebb annál!
-Yuri... én elmondtam neked, ha nem hiszel nekem akkor nem fogod többé a nagyapádat látni

Kinyomtam és le voltam sokkolva!
Nagyapa a legerősebb ember akit ismerek! De... az is igaz, hogy már nem fiatal... Ha most kórházban van akkor annak van oka is!
Elrohantam új otthonomból semmit nem szólva és a reptérre rohantam
Vettem egy jegyet Moskvába és onnan mentem Szentpétervárra
Már hajnali 5volt de nem érdekelt! Látni akarom a nagyapámat! Ha tényleg kórházban van akkor ott kell lennem mellette lennem!

-Yurachka... -mondta nehezen
-Itt vagyok! Ne aggódj!
-Ne sírj... ki fogok innen kerülni... nincs semmi bajom... csak az orvosok ezt nem értik
-Nagyapa... te vagy a legerősebb ember akivel valaha találkoztam! Nem akarlak elveszíteni! Te vagy az aki azt nevelete belőlem aki most vagyok! Te mindig ott voltál mikor kellettél! Ne hagyj itt!
-Megígérem neked, hogy nem hagylak itt- a nyakába borultam