Garázs (EXO-BaekYeol)

Meow 11

~Chanyeol~

A hazavezető úton hátul ültem a kocsiban Baekhyun mellett. Gyönyörű baba arcát tanulmányoztam szembogaraimmal és elcsodálkoztam mennyire meseszerűen néz ki.

– Baekhyun te mit gondolsz rólam? - suttogtam neki miközben hüvelykujjammal kezdtem el simogatni arcélén bársonyos bőrét.

–T-tessék? -pirult el azonnal mikor találkozott tekintetünk. Zavarában lehajtotta fejét, így messzebb is kerültek tőlem rózsaszín kis almácskái.

– Csak szeretném tudni, hogy mi a véleményed rólam - csúsztam hozzá közelebb és a kezem, ami eddig arcocskáján volt most vállára tettem, így átkarolva ültünk tovább.

–H-hát szerintem t-te nagyo...

– Megjöttünk! - szólt hátra Chen, ezzel félbeszakítva Baek válaszát.

– A francba... - morogtam magam elé és kiszálltam a járműből, tartva az ajtót, ameddig Kicsi el nem hagyta ülőhelyét és ki nem lépett a szabadba.

– Na gyerünk kölykök, lazítsunk egy kicsit – kezdte el tolni Chen papa Kait és Luhant befelé a hátuknál fogva - ti is gyertek Chan - fordult hátra és kacsintott egyet. Kis hunszut.

Elindultam a bejárati ajtó felé, fel a kirakott kőlapos kisúton, ami mentén sárga és fehér virágok voltak ültetve. Látszik, hogy Chen a nővérével és anyukájával él.
Bennt a többiek már a konyhában pakolták elő a tálakat amibe különböző csipszeket és ropikat öntöttek, a poharakba pedig színes löttyöket öntöttek, amik fogalmam sincs, hogy micsodák, de jól néznek ki.
Baekhyun kinnt maradt a nappaliba és ott foglalt helyet a kanapén. Nézelődött a szobába, mivel ő még nem járt itt, de majd később egyre gyakrabban fogunk itt ünnepelni, ha majd beindul a sok fellépés.

– Na jól van fiaim - tett le három tál nassolni valót Chen az asztalra - Akartok esetleg filmet nézni kezdésképp?

–Igen! - lelkesedett be Luhan és már oda is lépett a házigazda CD gyűjteményéhez és kezdett el válogatni belőlük - EZT! - mutatott fel egyet a sok közül. Köszi, hogy minket is belevonsz a választásba. Na mindegy.

Leültem Kicsi mellé, a bal oldalamon pedig Kai foglalt helyet. Az egyik fotelben Chen kuporodott, Luhan pedig a másikon nyúlt el. Kezembe vettem az egyik tál csipszet, majd Baek felé fordultam.

– Eszünk egyből? - suttogtam felé, mert a film már elkezdődött.

– I-igen - mosolyodott el édesen.

Eltelt már talán tizenöt perc is, mint kiderült a vígjátékból, mikor is egy ismeretlen nagy kezet éreztem a sajátom mellett a tálba.

–Hé Kai! Ebből csak én és Baek eszünk! Vegyél el egy másikat! - morogtam neki halkan, hogy másokat ne zavarjak meg.

– Le ne harapjad a fejem! Komolyan mondom nem hiszlek el... - csóválta meg fejét és nyúlt volna az asztal felé, hogy elvegyen egyet, de már nem volt, mivel Chen és Lulu is külön-külön választott nasit - A francba veletek! - mérgelődött, majd kicsoszogott a konyhába, gondolom, hogy hozzon magának is.

– Mi történt? - fordult felénk Papi.

– Nincs kajája - vontam meg vállaim.

– De hisz van még nálad - nézett rám értetlenül.

– De ez csak a miénk - vigyorogtam rá győzelemittasan, mire apró mosolyt eresztve megrázta kobakját és visszafordult a tévé felé.

– Fiúk,amúgy hol van Beton? - csoszogott be Kai a nappaliba egy zacskó csipszel.

– Basszus! A kocsiban maradt! - pattant föl azonnal Luhan és kiszaladt Baekkel együtt.