Sweet Boy /BEFEJEZETT/

7. rész /VÉGE/

- Nem tudod miről beszélsz. – mondtam és kimentem a konyhába és megtámaszkodva a pulton.

Abban a pillanatban nem hittem a saját füleimnek. Ezt ő most komolyan mondta? Miért? Egy ilyen kis szaros miért tudja ennyire elcsavarni a tetteivel a fejemet? Most már nehezen tudom majd kontrolálni magamat. Talán elég lesz egy érintés vagy akár egy szava is képessé tesz, majd, hogy átlépjen a határt. Már túlságosan is akarom őt. Egy kibaszott kanos dög vagyok.

- Figyelj! – lépett be a konyhába én, pedig ledermedtem. – Sajnálom, hogy ennyire feldühítettelek, de én tényleg nem akarok elszakadni tőled, hiszen mindig szerettelek.

- Hogy mondod? – kérdeztem vissza, de nem tudtam megfordulni. Egyszerűbb volt elkönyvelni egy hangnak a fejemnek.

- Szeretlek. Mióta mellém költöztél én mindig is szerettelek. - vakarta meg a tarkóját zavartan, ami hihetetlenül aranyos volt.

- Ez lehetetlen. Hogyan is szerethetnél bele egy ilyen férfiba, mint én. Te hetero vagy.

- Ne döntsd el ezt te egyedül. - jött közelebb és magához rántva megcsókolt. 

O istenem. Bocsátsd meg nekem, amit most fogok tenni. 

Benyúltam a pólója alá és végig simítottam a testét, ami még jobban felizgatott. Már a határomon voltam. Ha most azonnal nem rakom belé, akkor a nadrágomba fogok élvezni. Levettem róla a pólóját és az ágyamhoz táncoltam vele. Lelöktem a puha felületre, majd fölé magasodtam. Olyan éhínséget éreztem a teste iránt, hogy már ijesztő lehetett. Kigomboltam a nadrágját, majd elkezdtem előkészíteni. Aranyos hangokat adott ki én, pedig egyre jobban begerjedtem. Amikor már teljesen ellazult négykézlábra fordítva behatoltam és csak egy kicsin múlt hogy azonnal elélvezzek.

- Szeretlek. Nagyon szeretlek. - mondta és megcsókolt. 

- Te tényleg bolond vagy. - mondtam és megharaptam a vállát.

Most már fel is út le is út. Nem engedem el. Akárhogy fog könyörögni. Ő már csak az enyém és senkinek nem hagyom hogy rátegye a kezét. 

Jack Blye