Sweet Boy /BEFEJEZETT/

5. rész

Hallottam, ahogy nyílik az ajtó. Egy szőke nő lépett abba a szobába, ahol én is voltam. Szíven ütött az a gondolat, hogy most ezzel a lánnyal fog ágyba bújni. Megragadtam Justin kezét és átrángattam hozzám. A falnak nyomtam és megcsókoltam. Nem tudtam megállni. A magamévá akartam tenni. Szeretem őt a rohadt éledbe is. A kezemet a nadrágjába csúsztattam és elkezdtem kényeztetni. Ijedten nézett rám, de már nem tudtam megállni. Akartam őt. A nyelvemet átcsúsztattam a szájába mire megremegtek a lábai. Megragadtam a derekát, majd az ágyamra dobtam. Beletúrtam a hajába és a szemébe néztem. Láttam rajta, hogy félt. Egy pillanatra lefagytam. Én nem ezt akarom. Én szerelemből akarok vele lenni. Úgy, hogy ő is szeret engem. Egy lágy csókot adtam a homlokára, majd felálltam.

- Menj el. - mondtam és a falba vertem a kezem. Viszont nem moccant. – Nem hallod mit mondtam? Menj el innen, mert még bajod eshet. – mondtam ingerülten, de semmi. – Akkor, majd én elmegyek. – mondtam és felvettem a kabátom és elindultam az ajtó felé, de hátulról átölelt.

- Vállalj felelősséget most már ezért. – mondta és a feszülő nadrágjára mutatott.

Nagyot kellett nyelnem, ahhoz, hogy ne essek neki újra. Leráztam a kezét és kinyitottam az ajtót.

- Ez nem játék. Én nem vagyok egy olyan nő, akivel csak játszadozol.

- Ezt én is mondhatnám. Mostanában letámadsz hirtelen és ez megijeszt.

- Már nem foglak megijeszteni. – mondtam és kimentem az ajtón.

Egy felnőtt férfinak nem kellene sírnia, de most akaratomon kívül kicsordult egy könnycsepp. De hamar fel is száradt. Leültem a parkba és rágyújtottam. Majdnem megerőszakoltam. Már nem kellett sok, ahhoz, hogy a magamévá tegyem.

Ott volt a karjaim között, de én mégis elengedtem. Pedig olyan közel voltam. De nem mehetek tovább a beleegyezése nélkül, mert akkor megrontanám. És nem akarok emiatt börtönbe kerülni, mert akkor nem is láthatnám őt és az megőrjítene. Olyan lennék, mint egy ketrecbe zárt állat, akit hajt az ösztöne. Én csak vele akarok lenni. Senki más nem fog kelleni nekem csak ő. Istenem kérlek hagy legyen az enyém.

Pár óra elteltével felálltam és elindultam. Nem tudom hova, de mentem és meg sem álltam. Annál az ismerős háznál álltam meg. Nem hittem, hogy valaha újra eljövök hozzá. Viszont most szükségem volt egy kis törődésre. Elővettem a lábtörlő alól a kulcsot és kinyitottam az ajtót. Már biztos alszik. Ezt gondoltam, de tévedtem. Ott ült a TV előtt és popcornt evett. Fekete haja kócosan lógott a szemébe. Amikor meglátott óvatos mosolyra húzta a száját és oda jött hozzám. Magasabb volt nálam. Felemelte az állam, hogy a szemébe nézzek.

- Mi a baj? – kérdezte.

- Nem beszélgetni jöttem, de szerintem erre te is rájöttél. - Utaltam arra, hogy a derekam köré fűzte a karját.

Nem válaszolt csak megcsókolt. Még mindig olyan hevesen csókolt. A keze a pólóm alá csúszott és lágyan simogatott. Szánalmas vagyok. Más férfihoz szaladok, ha visszautasítanak. De most erre van szükségem. Hiszen én egy bűnös ember vagyok. Nem elég, hogy meleg, de még egy kiskorúba szerelmes. Hogy lehetek ilyen idióta?

Amikor a keze egyre lejjebb csúszott magamhoz öleltem. Hidegek voltak az ujjai, mint akkor. Legjobb barátok voltunk, de én másképp éreztem iránta. Egy este nagyon berúgtam és lefeküdtem vele. Az volt a legrosszabb, hogy erre én nem emlékeztem. És ő ezt ki is használta. Azt hittem, hogy szeret, de közben csak kihasznált. Ezek után néha még összejártunk, hogy kielégítsük a vágyainkat, de ennyi. Minden érzelmem megszűnt iránta. De most megint itt vagyok, hogy megtegyem vele.