Ez a történet egy lányról fog szólni aki eddigi életében az anyjával utazott és folyton sulit váltott. De ezt megunta ezért apjához fog költözni aki nem más mint Tony Stark és, hogy így fenekestül felfordul-e az élete nem lehet tudni ha nem olvasod...
Felkeltem és már sokkal jobban éreztem magam. Elmentem a fürdőszobába és lezuhanyoztam. Mikor felöltöztem nagyon sápadt voltam,ezért magamra kentem egy kis sminket. Happyt megkértem,hogy vigyen el az iskolába.
- Szia Heather! Jobban vagy? - Kérdezte tőlem aggódott arccal. Nem értettem míért lehet, hogy neki elmondták amit nekem nem.
- Igen jól vagyok. - mondtam kicsit hülye fejjel,mert nem értettem miért nem mondják el a tegnapi történteket.
A sulihoz érkeztünk. Bementem az órára és olyan unalmas volt,hogy azt hittem elalszom. De Peter tartotta bennem a lelket. Tanár úr éppen az emberi szervezetről beszélt. Kicsengettek.
A szekrényemhez értem. Peter várt ott. Nagyon mosolygott. Megint. Nem tudtam mit fog mondani. De nagyon izgatott lehetett, láttam az arcán.
- Szia Heather! Kérdezhetek tőled valamit? - vajon mit akarhat kérdezni tőlem? Most kiváncsivá tett.
- Szia Peter! Igen Kérdezhetsz. - most még kíváncsibb vagyok. De habozott és nem mondott semmit csak habozott - Mond már mit szeretnél mondani, így csak még kíváncsibbá teszel. - mondtam mosolyogva.
- Tudod,lesz egy buli pénteken. Egy srác fogja tartani. Eljönnél velem a buliba? - kérdezte olyan aranyosan de nekem nagyon úgy tűnt mintha randira hívna. Ezért megkérdeztem tőle
- Ez nekem nagyon úgy tűnik, hogy most randira hívsz. - tudni kell rólam, hogyha valami érdekel vagy kíváncsivá tesz az kerek perec megkérdezem vagy kitudakolom valakitől
- Ha nem szeretnéd ne hívd randinak csak két barát együtt megy egy tök normális buliba. - na ezzel minthogyha valami összetört volna bennem de legalább a barátja vagyok. Haladok.
- Jól van, akkor holnap. - mondtam és elmentem ki egy kicsit a levegőre mert mintha egyre jobban fájna a fejem és igen már megint de most egyre jobban.
Megláttam az udvaron sétálni Lisát és láttam, hogy ő sincs valami fényesen. Ő éppen nagyon köhögött és nem bírta abbahagyni. Odamentem hozzá.
- Szia. Jól vagy? Nem nézel ki valami fényesen - kérdeztem mert egy kicsit ággódtam érte és amikor meg fogtam a vállát, hogy egy kicsit megnyugtassa a sok köhögéstől valami nagy kötöttséget éreztem de nem tudtam, hogy mit de nagyon erős volt. Ekkor rögtön levettem a kezem a hátáról.
- Igen jól vagyok csak egy kicsit meg vagyok fázva. - mondta és arra rájöttem, hogy nem nagyon beszédes és kicsit magába húzódó mert amint ezt kimondta elköszönt és elment.
Hazamentem és elgondolkodtam, hogy vajon mi lehet az én bajom mert nekem senki sem mond semmit és kezdenek az idegeimre menni úgyhogy eldöntöttem, hogy ha apa nem is fog válaszolni a kérdésemre Benner bisztos fog. De nem ma mert most olyan fáradt vagyok, hogy át tudnék aludni vagy két napot. Mielőtt lefeküdtem volna aludni kiválasztottam, hogy melyik ruhába menjek. Három közül kellett választanom. 👇
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Ebből kellett választanom. Tudom nem vagyok túl Színes és inkább feketét vagy szürkét veszek fel és ezért is a kék feketét veszem fel mert nem akartam túl fekete de túl színes sem lenni. Ekkor úgy döntöttem, hogy előveszem a naplóm és írok egy kicsit.
"kedves naplóm"
"Nem is tudom most éppen miről is írjak. Talán arról, hogy meghívott egy srác a buliba..... Peter igen Peter az aki nem is tudom de lehet, hogy tetszik és nem is tudom volt egy látomásom vagyis amikor elájultam. Nem tudom, hogy az egy látomás volt vagy csak szimplán álom de ő is benne volt. Most meg elmegyünk egy buliba pedig csak vagy egy másfél hete ismerem. De ki fogom deríteni mi történt velem, hogy amikor elájultam vagy nem is tudom. De azt se tudom, hogy miért nem mondják el. Lehet, hogy valami komoly bajom lesz? Vagy van......? "
Ekkor bejött az ajtón apa és becsuktam a naplóm és lezártam de a kulcsát még nem raktam el mert nem akartam, hogy lássa hova rakom mert bisztos vagyok benne, hogy olyan kíváncsi, hogy bármikor kinyitná. De nem is ez érdekelt hanem csak az, hogy kiderítsem mi történt velem.
- Szia. Hogy vagy? - nem tudjam hogy most ilyenkor mit mondjak ezért rögön arra akartam térni ami érdekel.
- Miért nem mondod el mi történt velem? Vagy mondjátok?
- Egy, Nem illik kérdésre kérdésre válaszolni. Kettő egyenlőre nem akarok olyat mondani ami nem biztos és még nem derítettük ki hogy mi van veled. - mondta teljesen nyugodtan de tudta hogy nagyon kiváncsi vagyok és úgyis ki fogom deríteni. - Na nekem most mennem kell..... majd még beszélünk.
És kiment az ajtón én meg elkezdtem gondolkodni úgy mindenen és a mai napról és úgy mindenről tényleg csak úgy kattogott az agyam addig míg el nem nyomott az álom.
