/AZ ÚJ KORSZAK KEZDETE/Marvel (átírás alatt)

19. rész

–Peter szemszöge– 

A buszon ülök és Ned–del beszélgetek, amikor meglátom, hogy egy nagy űrhajó van a városban.–Ned – ütögetem, hogy rám figyeljen – hé, kéne egy kis figyelem elterelés. 

–Beszarás – mondta halkan, nehogy valaki meghalljon minket – Meg fogunk halni, ott egy űrhajó – kezdett ordítozni és mindenki a busz hátuljába sietett, hogy megnézze az űrhajót, mire kivettem a hálóvetőmet a táskámból, ráraktam a csuklómra, felvettem a táskámat és az ablakon át már indultam is a hajó fele. 

 –Heather szemszöge– 

Apa intézkedett, hogy a civileknek semmi baja ne essen. Az űrhajóból kék fény szűrődött ki és lejött két lény.–Halljátok szavam és örvendjetek. – kezdte, mintha valami szektából jött volna. Vagy ki tudja... lehet, hogy egy szektából jött. 

–Thanos gyermekei hamarosan mindanyóitokkal végeznek. Adjatok hálát, hogy haszontalan életetekkel hozzájárulhattok a... – folytatta volna de, apa félbeszakította. 

–Bocsi de a föld ma sajnos zárva tart.

–Igaza van, úgyhogy szedjétek a sátorfátokat és húzzatok innen. – mondtam én is beszállva a beszélgetésbe 

–Kőhordozó, ezek a karattyoló állatok a te nevedben beszélnek? – kérdezte Strangetól a lény. 

–Nem a magam nevében beszélek– váltott támadóállásba Strange. – Nincs jogotok a városban és a bolygón lenni. 

–Vagyis tipli van tunyacsáp. – mondta apa. Ezen elmosolyodtam. Tény és való, hogy úgy néz ki, mint a mese karaktere 

–Hozd a követ. – mondta a lény vagy a földönkívüli, aminek nem tudom a nevét, és a mellette álló nagyobb testű lényt küldte felénk.

–Benner beszállsz? – kérdezte apa Brucet.Benner megpróbált átváltozni de nem sikerült neki.–Hol a melák? 

–Nem tudom volt köztünk egy kis izé. - Apa próbálta Bennert... nos hát bíztatni nem inkább noszogatta, de Bruce még így sem tudott átváltozni. A szörny viszont egyre közelebb jött. Apa belebújt a páncéljába és kezdődhetett a harc Hulk nélkül. A szörny és apa nekiestek egymásnak. Apa kivédte pár támadását és utána egy olyan fegyverrel támadt, amit még nem is láttam, hogy használt volna. A szörnyet kiütötte de nem véglegesen. 

–Ezt meg hol rejtegetted – Kérdezte Benner tátottszájjal. 

–Nanoteknologia. Bejön? – Kérdezte, de válaszolni már nem tudtunk, mert abban a pillanatban az a hülye tunyacsáp (már azért is így fogom hívni) felrepítette a magasba az erejével. Ha jól látom, akkor mozgatni tudja a tárgyakat. Remek.Elkezdett felénk dobálni mindent, amit csak tudott, míg én folyamatosan a jégpajzsot formáltam körénk, hogy megvédjem magunkat, míg Strange elküldte Bennert egy biztonságosabb helyre. De nem bírtam sokáig így a jégfal leomlott. Éppen egy autó repült felém, de apa rálőtt így nem esett bajom. 

–El kell tűntetni a követ. MOST. – mondta apa és beláttam, hogy most igaza van, ha Thanos megszerzi, akkor megy a következőért és így tovább, míg meg nem szerzi az összest. 

–Nálam marad. – szállt be a vitába Strange. 

–Pontosan. viszlát. 

–Fiúk... Ne most. – mondtam, mert már éppen érkezet feléjük egy nagy fa, amit kivédtem egy jégfullánkal (Így neveztem el az egyik támadásomat) Apa már támadt is volna de tunyacsáp mellett az a nagy melák rádobott valamit és ettől egy nagyot repült. Én is támadtam, feléjük küldtem mindent, ahogy csak tudtam. A sziklával próbáltam rájuk lőni, de a szép kis tunyacsáp az erejével visszalökte a földet és én is, repültem apa után. Amikor földet értem fájt mindenem, de az erőmnek köszönhetően hamar gyógyulok. Mikor felkeltem a földről Benner volt mellettem. –Nem szeretnél segíteni kicsit? – kérdeztem fájó hangon, mert még mindig fájt az oldalam az eséstől 

–Szeretnék de, nem jön elő. – mondta Benner. Apa ott feküdt mellettem és akkor állt fel mikor a melák épp eltalálta a fegyverével és egymásnak estek. Apa nem állt éppen nyerésre ezért mentem volna segíteni, amikor Peter lefogta a szörny ütését. Várj... Peter, hogy kerül ide? Nem osztály kiránduláson kéne lennie? Tettem fel magamnak a kérdéseket. 

–Csövi. – köszönt a szörnynek!? – Mizu Mr. Stark? Szerelmem – mondta apához aztán felém fordulva 

–Te, hogy kerültél ide? – Kérdezte apa. Hát ezt én is szeretném tudni és ezt szóvá is tettem. 

–Ezt én is szeretném tudni. – mondtam Peternek, miközben jégdarabokat dobáltam a szörnyre 

–Kirándultunk a sulival – az utolsó szót már kiáltva mondta, mert a szörny eldobta, mint egy rongybabát. Most hegyes sziklával próbáltam támadni, de szétütötte (a tűhegyes sziklámat) ezután apa is támadt, de meg se kottyant neki.–Mégis mi baja van ennek? – Kérdezte Peter. Nem is sejti mi fog jönni még ezek után. 

–Ez egy űrlény egy varázsló nyakláncát akarja ellopni. – cseverésztek miközben én már a halálomon vagyok, de nem adtam fel tovább küzdöttem. Próbáltam lefagyasztani a testét de simán ki tört belőle. 

–öhm... Nem szeretnétek segíteni? – Kérdeztem, mert akkor dobott el úgy mintha amerikai focit játszanánk, és én lennék a labda. Peter és apa nekirohantak és támadtak, de sikertelenül. Peter rádobott egy autót, de persze ez sem állította meg. Éppen apa védte ki a szörny támadásait, amikor is a varázsló száguldott el előttünk. 

–Az a varázsló. Intézkedjetek. – mondta nekem és Peternek mi, pedig azonnal utána mentünk és próbáltuk megállítani tunyacsápot, amikor is Peternek dobott egy táblát.

–Ez genyóság volt. – mondta, én pedig még mindig üldöztem egy szikladarabon száguldozva próbáltam utol érni,  jégcsapokat küldtem felé, de kikerülte és széttörte a sziklát, amin utaztam, ezért lezuhantam a földre. Peter megállt volna megnézni, hogy minden rendben–e velem, de kiabáltam neki, hogy kapja el ne velem foglalkozzon, ezért utána ment én meg próbáltam összeszedni magam. Mikor már nem fájt annyira semmim és utánuk mentem csak annyit láttam, hogy Petert és Stranget éppen akkor szippantotta fel a kéksugár. Utánuk mentem, hogy segítsek de tunyacsáp elkapott. 

–Te most velem jössz és megnézzük, hogy hogyan tudjuk megszerezni az erődet. – mi??? mi az, hogy megszerezni az erömet? Minek nekik egyáltalán az erőm? Le fogott valami fémszerű dróttal és nem tudtam használni az erőmet. Felvitt az Űrhajóra. Láttam Stranget is, ahogyan eszméletét vesztve felrakják egy kínzóeszközre. Gondolom ki akarják szedni a követ. Mikor nem figyelt lefagyasztottam a drótot, ami körülöttem volt és próbáltam elfutni, hogy megkeressem apát, mert tudtam, hogy ő is a hajón van.