Ötödik rész

79 8 4
                                    

2019.04.06.

-Tudod, kéne mondanom neked valami fontosat..

Ebben a pillanatban Adam lépett oda hozzám. -Hé Annabeth! Válthatnánk pár szót? Gyors leszek, ígérem!
-Hát legyen, de előszőr Briannel kell beszélnem. Majd következő szünetben, jó Adam?
-Rendicsek!-kacsintott, majd elment.
-Előre megkérlek, hogy ne akadj ki. És megértelek, ha nem akarod majd a színemet sem latni. -a nagy Ő erre csak bólintott.
-Szóval.. Első pillanattól fogva, mikor megláttalak valami különösen édeset vettem észre benned es csodállak téged. Délutánonként hiányoltam a humorodat, az angyali lelkembe látó tekintetedet, a lélegzetelállító mosolyodat, az édes nevetésedet, a selymes mogyoróbarna hajadat, es nem utolsó sorban a szexi szemüvegedet. Imádom, hogy melletted mindig önmagam lehetek, hogy mindig megnevettetsz, mindig tudod, hogy mivel tudsz rajtam/nekem segiteni. Imádom, hogy imádlak.
Erre köpni-nyelni nem tudott szegény. Pár perc után nehézkesen megszólalt.
-Miert nem mondtad hamarabb?
-Féltem. Hogy mitől? A visszautasítástól. Féltem, hogy te nem szeretsz engem, hogy nem tetszem neked, hogy ezek utan cserbenhagysz, hogy nem bírsz engem idegileg. De egy dologban biztos vagyok. Abban hogy ez nem afféle „diák szerelem"és nem is „szia, tetszel, járunk?" kategória. Hanem részemről ez komoly és igazi. Már majdnem teljes jövőképem van Rólunk. Ugyhogy, ha nincs ellene kifogásod megkérlek arra, higy ezt jol gondold vegig, es döntsd el, hogy szeretnel-e velem jarni!?
Hosszas hallgatás utan ennyit mondott: -Adsz pár napot gondolkodni?
Becsöngetettek és jött a tanár, ezért csak bólintottam.
Angol óra után Adam padjához mentem, mikor mindenki kiment a teremből.
-Mondd mit szeretnél?
-Elmondom, ha mindenkepp igent válaszolsz. Na mi lesz a válaszod?
-Ezt nem tudhatom előre, de megpróbálok a kedvedben járni. Oké?
-Majd meglátjuk.-vigyorgott kajánul.-Nem szaporítom a szót. Tudud, hogy tetszel nekem. Arra gondoltam, hogy elmehetnenk fagyizni. Benne vagy?
Lefagytam egy pillanatra. Ez ugye nem az aminek latszik?? Annak a fiúnak az ikertestvére hívott randira, akiért teljesen odavagyok.. Ez kész rémálom. Most mit tegyek? Ha megmondom Adamnak, hogy nekem más tetszik, megsértődik es elmondja a testvérének. Ha elfogadom, akkor meg Brian nem fog hinni nekem. És én meg azt gondoltam, hogy nincs annál nagyobb probléma, hogy Sandy kihasznált. Mit kéne válaszolnom?
-Rendben elmegyek veled!-válaszoltam neki.
-Remek! Mikor legyen?-kérdezte diadalittas mosollyal.
-Nekem ma suli után jó, mert kesőbb van edzésem. Az megfelel?
-Tökéletes!-lépett hozzám Adam és villámgyorsan átkulcsolta a kezét a derekam körül. Nem tudtam mit reagálni, olyan szerencsétlen vagyok. Megjelentek a pillangók a gyomromban és kíméletlenül repdestek össze-vissza. Nyomott egy gyors puszit (szerencsére az arcomra) majd otthagyott a teremben a cikázó gondolataimmal. Mi tévő legyek? Szóljak Rachelnek? Vagy inkabb ne?
Suli után Adam már a fagyizó előtt várt egy szál sárga rózsával.
-Honnan tudtad, hogy ez a kedvenc színem?-vettem át az ajándékot.
-Vannak forrásaim-mosolygott. Már majdnem megismételte az angol óra után tortent dolgot, de szerencsére időben reagáltam. A felém nyúló karokat megragadtam és húzni kezdtem a bejárat felé. Én csak egy gombóc sárga dinnyét kértem ő meg kettő sztracsatellát.
-Nem fogsz elhizni az ilyenektől?-kerdeztem nevetve mikor beértünk a fagyizó mögötti elhagyatott lila akáccal benőtt lugas alá.
-Nem hinném-és erre felhúzta a pólóját. Sajnos tetszett amit láttam. Sok mindenkinek az álma az ilyen kockahas.
-A tesódnak vagy neked a jobb a hasizma?-csúszott ki a számon a meggondolatlan kérdés.
-Nehéz kérdés. Szerintem nekem, de ha gondolod holnap itt ugyanekkor és te döntheted el!
-Öhm ezt meg hogy erted?
-Majd megtudod!-kacsintott és fölémhajolt.
-Mennem kell! Majd holnap beszélünk! Szijja!-köszöntemm el suttogva.
-Szia!-lépett el tőlem.
Az iskolából (és a fagyizóból) hazaérve úgy döntöttem, hogy anyuval osztom meg a gondjaimat.
-Szia anya! Beszélhetnénk?
-Persze kicsim. Mondjad, mi bánt?
Es akkor kiontöttem a lelkem. Mindent elmeséltem anyunak, aki jo hallgatóságnak bizonyult. Csöndben végighallgatott majd szó nélkül megölelt. Már nem bírtam visszatartani a konnyeimet.
-Ha bármiben tudok segíteni csak szólj és készen állok!

Megjött az ihletem, ezert itt egy több, mint 600 szavas rész! Remelem tetszik! Ha igen voteoljatok! Ha nem legyszi írjatok le, hogy miben javítsam!
👋 hello

Általános iskolás èletWhere stories live. Discover now