Levelek

4. fejezet

A következő két napban nem találta magát. Boldognak kellett volna lennie, de mégis feszengett. Próbálta meggyőzni magát, hogy Daniel nem akar mást, csak barátkozni, bár nem értette, miért most, és miért pont vele... Egyedül William mosolya tudta némileg felvidítani, nem értette, miért. A fiú valamiért ragyogott. Kicsit irigyelte a barátnőjét, vagyis inkább nagyon.

Úgy látszott, a munka tényleg betemette Danielt, mert nem ment le ebédelni, és nem is írt üzenetet. David kissé elbizonytalanodott, mi van, ha nem mennek, de csütörtök délután kapott egy újabb e-mailt.

Kedves David!

Ne haragudj, hogy nem kerestelek, de nem hiszed el, milyen sok a meló. Remélem, áll még a mai. Fél hétkor találkozhatnánk esetleg a mozi előtt? Vagy ha szeretnéd, mehetünk munkából is, és akkor bekaphatnánk valamit.

Üdv, Daniel

David először nem tudta eldönteni, mit írjon. Bár nem akart randiként tekinteni a mozizásra, de úgy vélte, illik előtte lefürdenie, átöltöznie. Nem mintha bármi történhetne közöttük, de azért mégis ez lesz az első nemrandija. Gyorsan válaszolt, hogy neki megfelel, ha ott találkoznak, és elkérte a pontos címet.

Munka után gyorsan buszra szállt, otthon lezuhanyozott. Halványkék inget és fekete farmert vett fel. Megnézte magát a tükörben, mielőtt elindult. Gyomra kissé görcsbe rándult.

– Vajon mindenki így izgul, mielőtt moziba indul valakivel? – tette fel gondolatban a kérdést. Úgy sejtette, nem, legalábbis ha az egy baráti találkozó. Elsimította ruháján a gyűrődéseket, felvette kabátját, és elindult.

Már negyed hétkor ott állt a mozi előtt. Nem akart elkésni, és úgy látszott, Daniel is így volt ezzel, mert egy perc múlva ő is megérkezett. Összemosolyogtak, amikor meglátták egymást. Követte Danielt a pénztárhoz, ahol bemutatta a nyert jegyeket. Kíváncsi volt, hogy mit fognak megnézni. Mikor a plakátokhoz értek, a fiú rámutatott az egyikre: A könyvelő. Hm... Szerette Ben Afflecket, a Daredevil az egyik kedvence volt gyerekkorában. Odavolt a szuperhősökért: Pókemberért, Supermanért, de aztán felnőtt, és rájött, hogy igazából mind boldogtalanok. Nem élhetnek rendes életet, mert mindig küzdeniük kell a gonosz ellen, és ez elszomorította.

Meglepődött, mert még volt pár nap a filmbemutatóig, úgy látszott, hogy premier előtti vetítés lesz, feliratosan. Úgy vélte, Daniel volt barátnője pont miatta nyerte meg a jegyeket, talán ezt a fiú nem is vette észre. Kíváncsi lett volna arra, miért szakítottak. Volt egy olyan sejtése, hogy talán Daniel nem törődött eleget vele, ismerte az élet kocka oldalát. Azonban nem akarta, hogy ez a kedvét szegje.

A fiú vett kukoricát és kólát, aztán elfoglalták helyeiket. Először csak nézték a filmet, David nem is várt mást, mint akciót. Aztán, mikor a karfán nyugtatta kezét, érezte, hogy Daniel megcirógatja. Onnantól már kevesebb sikerrel tudott a feliratra koncentrálni. Úgy izgult, hogy érezte, a hasa görcsbe rándul, pedig a fiú nem tett mást, csak megérintette. Ő pedig nem tudta, hogyan reagáljon erre.

Miután vége lett a filmnek, a mosdóba sietett, de úgy látszott, hogy Danielnek is kell, mert követte őt. Bezárkózott az egyik fülkébe, mert sokan álltak a piszoároknál, és úgy érezte, most kell is ez a kis távolság közéjük, mert nem tudta, mire megy ki a játék. Mikor kilépett a fülkéből, Daniel ott állt az ajtóban, már nem volt bent rajtuk kívül senki. Megmosta a kezeit, majd megszárította, gondolta, mennek is kifelé, de a fiú elé állt, közelebb hajolt, és az ajkaira tapadt.

David hirtelen ledermedt. Ez volt az első csókja, és egyszerűen nem tudta, mit csináljon. Ott állt kikerekedett szemekkel. Arra gondolt, a normális emberek becsukják a szemüket, és élvezik a csókot, de amint behunyta őket, csak a leveleket látta, és az álombeli ismeretlent. Lelkiismeret-furdalása támadt, mintha megcsalná, pedig nem is ismeri. Eltolta magától Danielt. A fiú kérdőn nézett rá, de ő csak lesütötte a szemeit, és ingatta a fejét. Daniel az álla alá nyúlt, és felemelte. Kénytelen volt a szemébe néznie. Azt hitte, sértődöttséget fog látni bennük, de csak szomorúság fogadta. Mintha bocsánatkérően tekintett volna rá. Lágyan megpuszilta, majd el is húzódott tőle. David borzalmasan érezte magát a látványtól. Nem akarta megbántani, de úgy érezte, hibát követ el, hogy nem a fiúra vágyik igazán.