Teljesen lefagytam. A fiú csak nézett és szerintem azt várta hogy majd válaszolok neki. - Szia....ömm.....izé.... Engem Csengének hívnamk... Ööö... Téged hogy hívnak?? - mondtam zavartan közben folyamatosan a földet néztem. - Engem Bencének - mondta a fiú de szerintem érezte hogy zavarba vagyok ezért nem nagyon nézett rám. Basszus Csenge! Ne legyél már béna! Itt van egy marha helyes fiú és beszélgetni akar veled! Oké akkor hajrá. - Van kedved sétálni úgyis most nézem a várost és kell egy kis segítség - néztem a kék szemébe mosolyogva. - Aha- mondta lazán - És hány éves vagy? - 16 - te? - kérdeztem. - én is 16 vok. Hirtelen a fiú megragadta a kezem. Teljesen ledöbbentem. Szerintem a fiú is érezte hogy elég furát csinált. - Ne nézz hátra - mondta kicsit feszülten. - Miért? - kérdeztem. - csak gyere szépen lassan előre - mondta. Szótfogadtam. - Most már hátra nézhetsz-mondta. Megfordultam. Egy hídon mentünk át
Aminek a szélén nem volt korlát. Szerintem annyira elmélyültem a beszélgetésünkbe hogy nem vettem észre és majdnem leborultam. Tipikus Csenge. Oda mentem hozzá és szorosan megöleltem. Nem érdekelt hogy van barátnője,hogy még csak fél órája ismerem, az se hogy nagyon meglepődött. Az ölelésem közben azt sutogtam neki hogy köszönöm. Mert ha olyan lett volna akkor haggya hogy beleesek a folyóba. Bence is viszonozat az ölelésemet. Eltolt magától megfogta a kezem [persze csak barátian] és elkezdtünk rohanni. Mármint ő rohant valahová éngem pedig húzott maga után. Hirtelen visszahúztam és fölugrottam a hátára. Úgy rohantunk továbbb.... ❤️
YOU ARE READING
Veled...
Random-Nem akarlak elveszíteni!-suttogta alig hallhatóan. - Hidd el én sem akarlak de ez lesz a legjobb-mondtam. - Mégis kinek lesz ez jó? - nézett rám a nagy kék szemével-neked vagy nekem, mert nekem nem lesz az biztos... Szomorúan néztem rá. - Tudom hog...
