-Nem akarlak elveszíteni!-suttogta alig hallhatóan. - Hidd el én sem akarlak de ez lesz a legjobb-mondtam. - Mégis kinek lesz ez jó? - nézett rám a nagy kék szemével-neked vagy nekem, mert nekem nem lesz az biztos... Szomorúan néztem rá. - Tudom hog...
Nem tudom mennyi ideje utaztunk mert elaludtam. Amikor felébredtem már láttam a Balatont. A nap éppen akkor kelt ezért kb minden narancssárga volt. Apa éppen bekanyarodott a szűk utcába amikor megláttam valakit. Egy kb velem egyidős fiú lehetett, barna haja kócosan állt össze - vissza, kék szeme olyan volt mint a tenger és mellete megláttam a világ legplasztikabb csaját. Uhhh🤢. A csaj olyanszinten Barbi baba volt hogy az.....Sötétbarna haja gyönyörűen omlott a vállára, nagyon szép kék szeme vol, meleg pulcsit viselt ami több mint valószínű hogy a pasiáé volt. Marha rövid tépett nacit viselt és magasszárú Converset. A fiú is meleg pulcsit viselt háromnegyedes gatyával de ő nem úgy nézet ki mint valami fiú játékbaba. Hirtelen észrevettem hogy a fiú engem néz én is ránéztem. Apró mosolyra húzta a száját. Zavarodotságomba csak elfordítottam a fejem egy kicsit. Hát, nem kellet volna. Most egy dühös szempárral találtam szembe magam. Természetesen most meg a csaj nézett rám olyan a nézésel hogy megfulytana egy icipici kanál vízben is ha kell. Oké vettem a célzást és inkább elfordultam. Apa a kanyar után begyorsított így hamar elhaladtunk mellettük. De azért megfordultam és a hátsó ablakon át még néztem őket egy darabig amíg el nem tűntek a kanyarba. Szűk utca végén volt a házunk. Mivel csak 3 vagyunk a családba (igazából négyen csak Léna még nem született meg) ezért nekünk elég lenne egy lakás is de anya és apa úgy döntöttek hogy inkább hogy költözünk egy nagy családi házba mert ott több a hely. Amúgy nekem aztán tök mindegy volt hogy hova költözzünk mert akkor még szerettem Petit és nem akartam elveszíteni. De az még akkor volt. Szóval egy emeletes (inkább galériás) házba fogunk lakni. Yeeee🙄. Amint beléptünk a házba elfoglaltam egy szobát. A szoba elég nagy volt és tágas. A holmiainkat már tegnap idehozta a kocsi. Egy rakás doboz volt szétpakolva az egész szobába. Nekiláttam kipakolni. A bűtorokat már tegnap a nagyobb tesóm (Erik) összerakta. Igen azt mondtam a családunk csak három tagú. Na igen anyumék engem csak örökbe fogadtak ezért én csak úgymond csak fél családtag vagyok ezért én nem számítok családtagnak szerintem. Így a rendes család az így áll: anya, apa, Erik és nemsokára Léna. De mivel Erik már 23 éves ő külön lakik ezért most már ő egy külön család. Remélem értitek. Na de mindegy. Kb 3 óra pakolás után kész lett a szobám. Így néz ki:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
