Veled...

12.fejezet

És odaült mellém...
Nem tudtam mit csináljak. Akkor most járunk? Vagy ez nem jelentett semmit? A fejembe számtalan gondolat cikázott. Szerintem Lili valahonnan megérezte hogy valami baj van ezért gyorsan terelte a témát. - Nézzétek ott a busz! - mondta majd felém nézett  és azt tátogta hogy mesélek majd neki. Hát van miről. A buszra felszálva vettük észre hogy pablo eltűnt. Az ofő idegesen hivogatta pablot de nem vette a telefont. - Na b*****g hol van?! - mondta Márk idegesen. - Oké a fele osztály jön a hotelbe velem a másik fele pedig itt marad és megkeresi pablot és idehozza és az akkori busszal megy - jelentette ki az ofő miután pablo nem vette fel a telefont. Már szólni akartam hogy ez nem jó ötlet de már osztott is el minket. - Tina, Laura, Bence, Márk, Evelin, Anti jön velem a hotelbe Lili, Beki, Csenge, Ábel, Ádám, Daniella, Dóri meg keresi Pablot. - Na ne már! - háborodott fel Evelin - Pablo a pasim én is keresni akarom! - Bocsi Evelin nem merek itt hagyni a többiekkel - mondta Alex, Evelin széttárta a kezét Bence meg meg akart szólalni de a tanár hátra sem nézve kontrázott - Bence és Márkot dettó. Így lett hogy én és Bekiék elindultunk a reptér belseje felé a másik csoport meg hőbölögve ment a busz felé. - Amúgy ki emlékszik hogy hol láttuk utoljára Pablot? - kérdezte Ábel. - Hát utoljára talán akkor láttam amikor az ofő leordított minket - gondolkodott Beki. Azóta eltelt egy óra. Azalatt bárhol lehet. Ahogy ezen gondolkodtam megláttam Pablot amint valaki kezét fogta. Na várjunk az nem... Mindenki elképedve állt. Pablo amint meglátott minket elösször elengedte Lizát utána elkezdett vele kiabálni. Liza megjátszva a sérett barátbő szerepét elment a reptérről. Pablo odament hozzánk. - Ajj ez a Liza nem hagy teljesen kikészít...kezdte mondani de még se hallgattuk Beki odavakkantotta neki hogy megyünk a buszra és hogy jöjönn de többet nem komunikáltunk vele. Megérdemli. Pablo nagyon csendbe volt. Tudta hogy el fogjuk mondani Evelinnek amit láttunk. Én nem vagyok az a beköpős fajta de nálam volt bizonyíték. Mert persze levideóztam. Át is küldtem a videót Evelinnek de nem jött tőle válasz. Hirtelen a telefonom elkezdett csörögni. Tudom a buszon nem illik felvenni de valahogy éreztem hogy fontos. Pedig csak Bence hívott. - Mi az már Bence! - sziszegtem a telefonba köszönés nélkül. - Mi a búbánatot küldtél át Evelinnek?! - kérdezte idegesen. - Az neked mit számít - kérdeztem kelletlenül. - Hát egy törött ágyat, egy betört tévét és egy koporsót - mondta hülyülve. - Mivan?!! - kérdeztem a kelleténél hangosabban ezért pár utas már csúnyán nézett rám. - Oké nyugi van, Evelin mérgéből eltörte az ágyat, eldobta a táskáját és betörte a tv-t és most megy vagdosni magát - mondat teljesen higgadtan de miután rájött mit mondott elkezdett rohanni gondolom Evelin után. - Oké valaki hívja ide Alexot én elkapom Evelint - ordította el magát valaki a háttérbe. - Oké most le kell tennem szia baba - zihálta Bence és lerakta. - Hogy mit mondtál - ordítottam el magam de már nem hallotta senki csak az utasok köhögtek kényszerből. - Maguk meg mit köhögnek nincs maguknak életük - ordítottam a többi embernek akik kikerekedett szemmel néztek engem. Lili azonnal odapattant mellém és elhúzott onann és közbe halkan morgott: én teljesen idiótakkal vagyok körbevéve. - Lili Evelin tombol - mondtam már sírva - Eltörte az ágyat és betörte a tv-t és meg Akarja ölni magát - zokogtam. Lili szótlanul figyelte a hisztim. - És ez az ÉN hibám!! - kiabáltam - csak az ENYÉM mert elküldtem neki a videót - ordítottam. - Csit, csit nyuuugii - jött oda Dóri  és simogatni kezdte a hajam én meg Lilinek dőlve sírtam. Minden miatt. Amiatt is hogy Bence babának hívott. Nem az ő hibája. Mert nem tudhatta hogy bennem ez sebet tép fel. Mert amikor még Petivel jártam akkor csillagbabának hívott. Azért hívott annak mert a csillag ami az égbe repítette az egyenesen én voltam. Egész végig kihasznált. És most még vígan ott csücsül az x-faktorba zsűriként Alex helyett. Mert amikor összejöttünk és nyilvánossá vált rengeteged cikkezett velünk a média. Ez eggyik exkluzív adásba Peti elmondta hogy minden vágya zsűrizni az x-faktorba. Én meg hülye és szerelmes voltam ami a létező lerosszabb kombó. Mindent elintéztem neki hogy bent lehessen ezzel kitegyem Alexot a zsűrik közül. És sikerült. Peti celeb lett és rám már nem volt szüksége. Ezért dobott. Most a hírek szerint valami szépségkirálynővel van együtt. És ugye Alex az ofőm és most mindennap szembe csap a tudat hogy miattam rúgták ki. Az egész az én hibám. Ezért legszivesebben vízbe fúlytanám magam. Mert csak én lehetek ilyen hülye hogy nem vettem észre a cselt. Csak én és ez mindennap amíg élek bennem marad mert hiába mondaná bárki hogy jobb lett így én nem hiszek neki. A zokogásom közbe azt vettem észre hogy Ádám cipel le a buszról és Dóri fogja a kezem. Lili meg minden járókelőre ráordít hogy mit néz. Igazi barátok. Erre újra kitört belőlem a zokogás. Lili aggodalmasan nézett rám. - Nincs semhi.... Bajom csak... Brjhj... Olyan jófejek vagytok - szipogtam miközben lemásztam Ádám hátáról. - Alap- mosolygott rám Ádám majd átkarolta Dóri vállát és elindultak. Lili végig mellettem ment. Megfogtam a kezét és rámosolyogtam. Sok mindent köszönök neki. Ő tett azzá aki most vagyok. Ha nem lenne valószínű hogy még depressziósan feküdnék az ágyamon kisírt szemekkel és egy közönség találkozót sem vállalnák el. Ő is visszamosolygott majd elengedte a kezem és mosolyogva kezdett el tőlem távolodni. Furcsán néztem rá majd éreztem hogy egy kéz rákulcsolja a másik kezemre az ujjait. Érdeklődve fordultam felé majd amikor megláttam ki az mindent megértettem. Itt a nagy esély. A szemébe néztem. A kék szempár visszanézett rám. - Sírtál - kérdezte Bence miközbe megszorította a kezem. - Hát.... - mondtam - meglehet. Bence megölelet majd elindultunk kézenfogva. Amikor beléptünk elakadt a szavam. Nem attól hogy a többiek húztak egy sort hanem attól higy mien fensi helyen vagyunk. Kb minden arany és vörös volt. Hatalmas tükrök lógtak  a falon és a méghatalmasabb ablakon át a TENGERRE lehetett látni. A többiek már bent voktak. Alex elmondta a hotel szabályait és hogy hogyan lesznek a szobák. - Én Bekávak akarok lenni - mondta Márk. - Én Ábelllal - kiabált Lili. - Én meg a pápával-üvöltött Ádám. Erre mond neki nevetni kezdett. - Jólvan, elég - momdta Alex - lány csak lánnyal lehet fiú meg csak fiúval és téma leszárva. - Hah, én még akkor is lehetek a pápával - vigyorgott Ádám. Kész vége itt már mindenki szakadt a röhögéstől. Az eggyik recepciós ránk szólt hogy hangosak vagyunk erre Daniella rámorgott hogy bocsánat hogy megzavartuk a délutáni szundit nyanya. Itt már konkrétan fetrengtünk  a nevetéstől. Az ofő fölkisért minket a szobába de akkor jöttünk rá hogy Evelin eltűnt Pablóval együtt. Az ofő azt mondta hogy elege van megkeresi őket addig mi akármit csináltunk ami nem 18+os. Áh, nem is értem mire mondta. Lilivel és Dórival felmentünk a szobánkba ami valami meseszép volt. Ez arany és sárga szinű volt. Egy franciaágy volt a szoba közepén előtte még egy tévé. Mellette meg egy ki húzható kanapé meg egy asztal. Az asztal felett három kicsi kör alakú tükör lógott. A fürdő marha menő volt. És a legjobb része a szobának hogy az erkélye egyenesen a strandra néz. - Azta ez egy egész menő hely - mondta Lili miután elolvasta a kikészített prosprektust - kinti bár, tengermedence, közeli boltok, kajáldák, a közelbe van egy hajókikötő ahova kisbusz visz el minket, a szállodának van benti medencéje is, és kinti és benti kajáldája is, lehet jeckizni, van szauna, pedikűrös, különféle múzeumok, és akármikor bemehetünk Portorosba is ahol mégtöbb bolt van, a szobaszerviz korlátlan, van minihűttőnk, masszázs is van és még sok más - sorolta kiszáradva. - WOW szerintem én majd megnézem Ádámmal a strandot - gondolkodott Dóri - valaki esetleg jön velünk? - Köszi én nem - mondtam mosolyogva majd elkezdtem bepakolni a polcokra. - Jaj ne már, gyere velük - nyüszített Dóri. - Vagy legalább velem várost nézni - mondta Lili. - Köszi de nem, megvárom Alexékat utána utánatok megyek oké? - mondtam. - Oké - mondták egyszerre majd elindultak. Ott maradtam egyedül a gondolataimmal. Úgy mennék velük de a bűntudat arra kényszerít hogy beszéljek Alexal. Valamit tisztáznom kell vele minél hamarabb. És eljött az idő. Addig az egy óráig csak nem unom halálra magam. Csendbe ültem az ágyamon amikor sikítást hallottam. Méghozzá Evelinét. Azonnal "rohantam ki de amit a szemem előtt láttam azt nem bírtam felfogni....

Sziasztok bocsánat hogy nem volt rész csak tökre elfelejtettem csinálni 😂 szóval még élek és hamarosan kövi rész. Csokiii❤️