Jisung azt érzi, egyedül van, magára maradt, nincsen támasza, nincs mellette Minho, az ő szívének elrablója. Nem számíthat senkire, egyedül önmagára, ő mégis figyeli Minho minden gondját, ám abból elég hosszú ideje nem akad sok.
Hiszen Minho boldog — nélküle.
Nincsen szüksége a szőkére, nem szorul annak végtelen és határtalan szeretetére, törődésére, társaságára, egyszerűen nem érzi azt, hogy Jisung jelenléte létfeltétel.
Kár, hogy a szőke hajkoronával rendelkezőnek nincsen senki mása.
Magára maradt temérdek gondolat társaságában, s nem bír szabadulni azoknak börtönéből.
Ahogyan Minho szárnyal egyre magasabbra a boldogság fellegébe, Jisung egyre inkább érzi úgy magát, mint egy virág, melyet a porba tiportak, s már alig haldoklik — Jisung szenved, bármennyire is igyekszik ezt leplezni.
YOU ARE READING
WITHERING FLOWER - ✓
Fanfiction(minsung.) A virágok haldokolnak attól a pillanattól kezdve, hogy leszakítják őket. Úgy vélem, én lehettem az egyetlen, aki a végsőkig kitartott az ő gyilkosa mellett. ☾︎ | -𝗯𝗲𝗳𝗼𝗿𝗲𝘁𝗵𝗲𝗱𝗮𝘄𝗻 ; 20190908-20191023 ههههه
