már két nap eltelt azóta, hogy jeongin és hyunjin találkozott. mostanában nem szokta látni hyunjint, ezért elkezdett aggódni miatta. kedvelte az idősebbet és úgy érezte, hogy valami nincs rendben.
délután a fiatalabb a nappaliba tartott. az apukája tegnap vett egy fenyőfát, az anyukája pedig túl elfoglalt volt, ezért nem tudta feldísziteni.
"anya? tudsz valamit a szomszédokról?" kérdezte jeongin.
"nem. tegnap óta nem beszéltem jihyunnal. egyébként, örülök neki, hogy megismerkedtél hyunjinnal. sütöttem sütiket. menj el a hwang családhoz és kérdezd meg, hogy kérnek-e. legalább tudsz beszélni a fiúval" válaszolta az anyja.
"köszi anya! te vagy a legjobb!" válaszolt.
jeongin nagyon izgatott volt.
várta, hogy újra láthassa a kiszemeltjét. persze nem ismerte őt régóta, de hyunjin tökéletes volt.
megtorpant az ajtó előtt. jihyun, hyunjin anyja nyitott ajtót és örömmel köszöntötte a fiút.
"jeongin! örülök, hogy látlak! jiwoo már sok jót mesélt rólad. és hyunjin is. hiányoztál neki, de nem tudott átmenni. láza van és fázik. gyere be."
jihyun megköszönte a sütiket és elmondta neki, hogy merre találja hyunjin szobáját. amikor kinyitotta az ajtót, akkor látta, hogy az idősebb az ágyán fekszik pizsamában.
az ablakon bámult kifele. úgy tűnt, hogy jeongin ablakát nézi.
"szi-szia hyung"
az idősebb megfordult.
"jeongin??"
YOU ARE READING
COLD | HYUNIN
Fanfictionha az apró kezeid nincsenek körülöttem, akkor fázom. nem élném túl, ha elhagynál. fordítás | translation eredeti író | original writer: @hyunjiniesmiles
