jeongin és hyunjin kézenfogva ment végig az iskola folyosóin. elmesélték egymásnak, hogy mit csináltak a hétvégén és hyunjin elérzékenyült, amikor jeongin elmesélte, hogy miről beszélgetett az anyukájával.
"nézzétek, ott a híres páros" kiálltotta felix. amikor a páros megfordult akkor megpillantották az ausztrál fiút és a többieket.
a nyolc fiú nagyon jóba lett, miután jeongin az iskolába érkezett. rendszeresen találkoztak iskola után.
felix, hyunjin legjobb barátja, chan, woojin legjobb barátja, changbin, seungmin legjobb barátja (annak ellenére, hogy sokat veszekedtek) és jisung, jeongin legjobb barátja.
"anya ma nem lesz otthon, átjöhettek, ha gondoljátok" mondta seungmin, miközben egy kenyeret tömött a szájába.
"hagyd abba az evést, mert el fogsz hízni" nevetett changbin. "fogd be seggfej, vagy én hallgattatlak el..." sóhajtott chan, majd elhúzta a két fiút egymás mellől. "olyan gyerekesek vagytok srácok. egyébként ma szabad vagyok, szóval megyek."
"ma nem tudok menni, mert az osztályfőnök azt mondta, hogy új diák jön és körbe kell vezetnem." mondta jisung. a többiek viszont mind beleegyeztek.
"hát nem szomorú, hogy a csapat két tagja együtt van és mi meg szinglik vagyunk?" mondta chan.
hyunjin és jeongin egymásra nézett, majd az idősebb megpuszilta a fiatalabb arcát. "ez annyira tisztességtelen" suttogta chan, majd megveregette woojin vállát. "én itt vagyok neked!" háborodott fel woojin. "felőlem."
a nyolc fiú felnevetett, majd bement az osztályba. néhány perc múlva mr. lee is belépett, majd megállt az asztal mögött. úgy tűnt, hogy vár valakire.
"mint tudjátok, ma új osztálytársatok lesz, legyetek vele kedvesek!"
valaki kopogott majd belépett a terembe. egy jóképű fiú tárult az osztály elé. mr. lee az egyetlen szabad helyre mutatott, ami jisung mellett volt, ahova le is ült. "kérlek mutatkozz be"
a fiú felállt. barna haja, nagyon határozott arca és fülbevalói voltak. "lee minho vagyok, 17 éves, gimpo-ból származom és egy hete költöztem ide." mutatkozott be, majd leült, mire mr. lee folytatta a beszédét.
"a padtársad majd körbevezet. a neve jisung." minho jisungra pillantott, aki elpirult arccal nézett rá.
"sz-szia" mondta jisung, mire az egész osztály nevetni kezdett, minho kivételével. ő csak rámosolygott kissé piros arccal.
így a tél véget ért és kezdetét vette a tavasz.
VÉGE
—
ez a kedvenc könyvem eddig (nem mintha olyan sok lenne) és nagyon szomorú vagyok, hogy vége. remélem nektek is annyira a szívetekhez nőtt, mint nekem. köszönöm a támogatásokat és a kedves szavakat. vigyázzatok magatokra, hamarosan találkozunk! 🥰💗
YOU ARE READING
COLD | HYUNIN
Fanfictionha az apró kezeid nincsenek körülöttem, akkor fázom. nem élném túl, ha elhagynál. fordítás | translation eredeti író | original writer: @hyunjiniesmiles