Csak egy fogadásnak indult!

8.rész

Reggel arra keltem,hogy Dávid hív én csak felvettem még fél álomba.
Szia kicsim!-szólt bele a készülékbe.
mmm,sziaa dávid!!
Kicsim fél óra és ott vagyok érted!!
Micsodaa?!?!?!?-kérdeztem miközben ki pattantam az ágyból.
Szeretleek!-mondta és le rakta.
Gyorsan felöltöztem és valami emberi formát varázsoltam magamra,majd le mentem reggelizni.Reggeli közben éreztem,hogy valaki meg simogatja a hátam.

Szia icsim!-hallom meg szerelmem hangját és egy puszit nyom tarkómra.
Mehetünk?-kérdezte.
Igem csak felveszek egy cipőt meg le hozom a táskám!-mondtam és fel szaladtam az emeletre.Majd elindultunk.

A suliba nem volt semmi érdekes,doga doga hátán volt szóval eléggé elfáradtam.

Suli után Dávid haza kisért.
Kicsim,segítenél megcsinálni a matek házit?-kérdeztem barátom.
Persze picim,de nem tudok sokáig maradni!-mondta a földet pásztázva.
Oké..._mondtam kicsit szomorúan.

Sziasztok!Dávid átjött nekem segíteni a matekban,de utána megy is!
Jólvan kincsem!De dávid miért nem maradsz itt vacsoráig?-kérdezte anyukám.
Utána még el kell intéznem valamit,de köszönöm  a meghívást!
Anya akkor mi fel mentünk,ha kellünk tudod hol vagyunk!-nyomtam puszit arcára.
Jólvan,apád úgyis egy 10 perc mire itthon van.

Fel mentünk előszedtem a cuccot és elkezdtünk tanulni,Dávid érthetően el magyarázta és így megtudtam oldani,még megcsináltuk addig ott maradt.

Na kicsim én megyek,de reggel itt vagyok érted!-puszilta meg homlokom.
Okés,szeretlek!
Én is!-mondta miközben elhagyta házunk területét.

Kicsim,Dávid volt itt?-jött oda hozzám apa.
Igen!-mondtam lefele nézve.
És miért nem maradt még?
Öhm...dolga van!-mondtam szomoruan.
Össze vesztetek?
nem,dehogy,csak gondolom nagyon sürgős dolga van oszt ennyi,de majd reggel jön értem...elvileg.

Egész éjszaka semmit nem tudtam aludni,mert egyfolytában dávidon járt az eszem.