Idén valami más lesz

Part 24

A hétvége hamar elment és jöhetett is a tánc óra, amit már nagyon vártam.

Elég hamar értem be a suliba, ezért még nem voltak a torna teremben, ezért csak leültem az egyik padra a terem szélén.

-Klára! Kelj fel! Kezdődik a tánc óra! - kiáltott Anna a fülembe.
Úgy látszik, ott ahol voltam el is aludtam.

Már mindenki meg jött és eléggé úgy nézett ki, hogy már csak rám vártak. De gáz...
Így hát felálltam és odabattyogtam Karcsihoz. Még így félálomba valamiért úgy láttam, mintha bajsza lenne, ezért megráztam a feje, de után is ott volt a bajusz.
-Mi, ez a bajusz?? - kérdeztem még mindig egy kicsit kómásan.
-Gondoltam Eugén bá' örülne, ha az ő példáját követném, de mivel egy hétvége alatt nem tudtam bajuszt növeszteni, ezért vettem egy mű bajuszt.
-Aha, értem - feleltem nagyokat pislogva.

Ezután Eugén bá' újra megmutatta az első lépéseket és utána elkezdtük a gyakorlást.
Éppen már huszadjára kezdtük volna elölről, amikor észrevettem, hogy Karcsi bajszának az egyik fele lekonyult. Először próbáltam nem nevetni, de mikor elkezdtünk újra táncolni, a lelógó része elkezdett himbálódzni és ekkor már nem bírtam tovább és elkezdtem nevetni. Szerencsére Eugén bá' annyira bömböltette a keringő zenéjét, hogy csak a hozzánk közelebb lévő párok hallották.
-Mi van?? - kérdezte Karcsi teljesen értetlen arccal.
-A bajszod - feleltem a nevetéstől fulladozva.
-Mi?? Ohh, ne már! - vette észre fityegő bajszát és próbálta visszaragasztani.
Sajnos, ez túl sokat nem ért, mert másodperceken belül újra lógott.
Újra nevetnem kellett, de mostmár sikerült viszafojtanom azt, így, csak kuncogva fulladoztam.
Innentől az óra végéig az lett Karcsi életcélja, hogy visszaragassza a bajszát, de persze nem sok sikerrel.

-Ez a bajusz a vesztemet akarja - duzzogott Karcsi az óra után - Le is veszem - és egy nagy mozdulattal letépte az arcáról a rajta ragadt részt.
- Áááááááááh, ez fájt!
-Talán nem kellett volna ilyen hirtelen letépned - okoskodtam.
-Na, majd ezt még visszakapod - majd elviharzott.
-Ez meg mi volt? - jött oda Anna hozzám.
-Letépte a bajszát, az fájt neki és én meg megmondtam neki, hogy talán nem kellett volna ilyen hirtelen letépnie.
-Óóóó, értem. De miert volt bajsza?
-Eugén bá' tiszteletéből eredt eme ötlet - feleltem "előkelően".
-Hát, jó - nevette el magát Anna.

A kellemes tánc óra után sajnos fizika, matek és földrajz jött, így újra beigazolódott az elméletem, miszerint minden jónak meg van az ára.
Éppen nyelvtanhoz vettem volna elő a füzetek földrajz után, amikor Karcsi hirtelen megfordult és az arcomhoz csapott valamit.
-Ez mi?!?
-Bosszú!
-Neee! Ugye ez nem az, aminek gondolom? - fordultam Annához pánikolva.
-Ez egy lila mű bajusz!
-Neeeee!