- Harry nincs már időnk hazamenni. - mondta Louis, miközben beindította a buszt.
- Rendben, akkor egyből a Nando's-ba megyünk.
A buszban most már teljes létszámmal ültünk, vagyis Liam és Niall is velünk jött. Louis a kormány előtt ült, mellette pedig Niall. Hátul az egymással szemben lévő üléseken én és - sajnos - Zayn ültem, szemközt pedig Harry és Liam.
Pechemre, most nem egy olyan ember ült mellettem, akinek kedvem szerint nekidőlhetek, és szunyókálhatok, pedig szívem szerint ezt tettem volna. Helyette inkább az ablaknak támasztottam a fejem, és próbáltam pihenni.
Becsuktam a szemem, kizártam a külvilágot.
- Lizzie ébredj fel! - hallottam megy egy kedvesnek nem nevezhető hangot.
Fáradt voltam, és lusta ahhoz is, hogy a szememet kinyissam. Biztosan észrevették, hogy ébren vagyok, ugyanis egy kész finoman megrángatott
Továbbra sem tettem semmit, csak ültem, a fejem nekitámasztva a busz üveg ablakának.
- Nyisd már ki a szemed te ribanc! - ordított rám Zayn. Persze nem láttam, hogy ő mondta volna, de a hangjából és a szó használatból ítélve 100%, hogy ő volt.
Már éppen fel akartam kelni, mikor egy hihetetlenül kemény dolog csattant az arcomon, ezen a napon már másodszorra. Viszont az első semmi sem volt ehhez képest.
Kipattantak a szemeim, a könnyeim megáradtak. Körülnéztem, hogy mi is történt, és ahogy oldalra fordultam egyből megláttam Zayn kezét, ahogy lemossa róla a vért (!!!) valamilyen kézfertőtlenítővel.
Erőtlenül megfogtam az arcomat, és éreztem ahogy az arc csontomra tettem az ujjamat, hogy a meleg folyadék összekeni az ujjamat. Nem volt vészes, azt hiszem, ugyanis nem folyt le cseppekben az arcomon, de mégis hihetetlenül fájt. Ráadásul hihetetlenül mérges is voltam. Utáltam, hogy azért, mert nem keltem fel, véresre kell csapni az arcomat.
- Bele halnál ha egyszer úgy szólnál hozzám, mint egy emberhez? - ordítottam kikelve magamból - Ki a halálnak érzed magad, hogy megüss? - Minden szót Zayn felé irányítottam, és úgy kiabáltam, mint még soha sem.
- Hogy mersz így beszélni hozzám? - szólt vissza idegesen. - A One Direction tagja vagyok! Kibaszottul megölhetnélek, ha olyan kedvem lenne. Ha akarnám itt helyben szarrá kefélhetnélek.
- Te teljesen degenerált vagy! - sipákoltam, miközben a kezeimet a nyakához emeltem, és erősen megszorítottam.
- Engedj el te ribanc!
Nem tettem, még erősebben szorítottam a nyakát. Már megduzzadtak az erek rajta, a feje pedig kezdte felvenni a vörös színt.
A kezeit nem fogtam le, ami elég nagy meggondolatlanság volt.
- Most már elég lesz! Kibaszottul lenyugodtok mind a ketten - ordított Harry torka szakadtából.
Egy hirtelen mozdulattal Zayn a farzsebébe tette a kezét, a következő pillanatban pedig fegyvert fogott a fejemhez.
Egyből elengedtem a nyakát, viszont ő még mindig a halántékomra szorította a hideg csövet.
- Mi a fasz Zayn?! - szállt be a vitába Niall - Most azonnal elrakod!
- Mindenki befogja a kibaszott száját! - ordította Harry a szavakat lassan.
Továbbra is hangzavar volt az autóban, és nemsokára Niall pisztolya is előkerült, egyenesen Zayn koponyájához nyomva.
