2013. December 20. Péntek
- Ó milyen pontosak vagytok Harold. Hogy történhetett ez? - kérdezte vigyorogva egy rekedt hangú, öreg férfi miközben a társával felállt a boxból, és felénk jöttek köszönteni minket.
- Jó látni Cliff. A többiek? - fogott kezet a férfival, akinek a neve ezek szerint Cliff.
- Csak Phil tudott eljönni, a többieknek programjuk akadt.
- Szevasz Phil - üdvözölték a fiúk.
Egyet biccentett, majd rám vetette a szemét, és lassan végigmért minden egyes centimétert rajtam.
- Be sem mutatod ezt a gyönyörű hölgyet, akit magaddal hoztál? - érdeklődött.
- Bocs haver. - mosolygott Harry - Ő itt Lizzie Miller.
Nem láttam még őt így mosolygni.
- És neki nincs nyelve? - húzta fel az egyik szemöldökét.
- Mutatkozz be szépen Lizzie - morogta a fülembe Harry.
- A nevem Lizzie Miller - Halkan mondtam, a hangom teljesen más volt, mint általában. - És te be sem mutatkozol? - próbáltam utánozni a hangját.
Erőltetetten nevetett, míg Harry mellettem fenyegetően nézett rám, és kicsit megszorította a csipőmet.
- Phil Rudd vagyok, az AC/DC tagja.
- Kellan Lutz vagyok, a hurcolás egyik főszervezője - a bejárattól hallottuk, hogy valaki ezt ordítja, mire mind odakaptuk a tekintetünket.
Lazán felénk sétált, az összes férfival kezet fogott.
- Hogy hívnak gyönyörű? - kérdezte rám kacsintva.
- Pattanás van öreg - nézett rá ellenségesen Harry.
- Nyugi öcsi, csak a nevét kérdeztem - tette fel védekezően a kezeit.
- Lizzie Miller - válaszoltam a kérdésére.
- Mért nem ülünk le? - szólt közbe Cliff.
Elindult a box felé, az ősz haja lágyan lobogott utána. Enyhén undorító volt. A teste pipaszagot árasztott, így egy vonalat húzva maga után, miközben ment.
Kissé lemaradva indultunk utána, majd az ülésrend szerint helyet foglaltunk.
- Itt is vagyooook - tipegett hozzánk Edna, majd beült Cliff mellé. - Mizukaa?
Férfi létére női hangon beszélt. Tényleg furcsa volt, ha nem ilyen lenne a hangja, talán még azt is mondanám, hogy helyes. De így körülbelül úgy viselkedik, mint az összes korombeli lány, mikor a plázában vannak.
- Mario megint késik. - sóhajtott Phil az órájára nézve. - Na mindegy. Rendeljünk!
Ahelyett, hogy illedelmesen feltartotta volna a kezét, hogy intsen a pincérnek, csak lazán bedugta két ujját a szájába és fütyülni kezdett, mire egy hölgy, és egy férfi jött ki étlapokkal a kezükben.
- A-a - rázta a fejét Cliff. - Külön tálat rendeltünk 12 személyre.
A pincérek bólintva visszamentek, és később tányérokkal a kezükben jöttek vissza.
- És mondjátok, miért tartottátok meg Lizziet? - kezdeményezett beszélgetést Kellan.
Niall, Liam, Zayn és én nem beszélhettünk magunk akarata szerint, szóval megkönnyebbülten sóhajtottunk fel, hogy nem kell erre a kérdésre válaszolnunk.
Harryn látszott, hogy gondolkozik, mit válaszoljon, hogy ne áruljon el minket.
- Kellett egy nő a házba - válaszolt lazán Louis.
- Azt hittem erre a feladatra Zayn is megfelel. - vigyorgott Kellan.
- Khm.pöcsfej - morgott az orra alatt az említett.
- Hogy mondod? - húzta fel a szemöldökét.
- Hellóóóóóóóóóó embereeeeeeeeeeek - lépett be az ajtón egy tényleg nagyon izmos fiú. Korunkbeli lehetett, a haja fekete volt, kicsit felzselézve.
- Casas - mondta gúnyosan Phil. - Meg sem lepődök, hogy több, mint negyed órát késtél.
A fiú semmibe véve Phil mondatát teljesen nyugodtan Leült az előttem lévő székbe.
- Mi a helyzet Mario? - kérdezte barátságosan Zayn. Úgy látszott, hogy ők jóban vannak.
- Ki ez a dögös nőci? - nézett rám. Automatikusan a szemeimet forgattam a szavaira.
Komolyan minden fiú kinéz magának?
- Semmi extra - legyintett. - Csak egy hülye ribanc.
- Ne merd leribancozni a húgomat te szemétláda - ripakodott rá Niall.
A fejemet ráztam, és próbáltam minél jobban összehúzni magamat a székben. Pont ez volt az, amit el akartunk kerülni. Hogy megtudják, kije is vagyok Niall-nek.
- Nem megmondtam, hogy kussoljatok? - ordított Harry.
Óriási hangzavar keletkezett az étterembe, pedig csak mi voltunk ott.
- Csendet ! - teljesen nyugodt hangon mondta Edna, de mégis mindenki rá figyelt. - Jól értettem Niall, hogy azt mondtad : Nem merd leribancozni a húgomat?
- Öhm.. én.. - dadogott.
Szerencsére pontosan ekkor hozták ki a tálakat. Jól néztek ki, bár én nem szoktam húst enni.
Harry meg sem kérdezte, hogy mit szeretnék enni, egyszerűen csak rádobta a tányéromra az egyik csirkeszárnyat, és egy adag sült krumplit.
Az evés csendben folyt, néha a többiek egy-egy vicces sztorit meséltek el.
- Edd meg a csirkét - nézett rám a göndör.
- Nem eszem húst.
- Leszarom, akkor is megeszed. Úgy nézel ki, mint egy anorexiás.
Hát ez kedves volt. Köszönöm Harry. Magamban dühöngtem, miközben idegesen tologattam, vagy szurkáltam a villámmal a húst.
- Edd meg, vagy én dugom le a torkodon. - Szólt bele az evésembe Zayn is.
- Ha így beszélsz hozzám, akkor én neked máshova fogom dugni - vágtam rá.
Mindenki jóízűen röhögött, kivéve Zaynt, és Harryt.
Az utóbbi hirtelen felállt az asztaltól, hangosan hátralökve a székét, majd felém fordult.
- Elnézést, de meg kell hogy tanítsam Liz-t, hogy mikor kell befogni a csinos kis száját.
- Hagyd már szegényt haver - mondta Niall.
- Ja, hagyd Harry - helyeset Mario - Majd én megtanítom, hogy mikor beszélhet.
- Azt hiszem én is megtudom mutatni neki.
Harry illedelmesen betolta a székét, majd engem is felráncigált, és a mosdó felé hurcolt.
