Annyi év után

A dolgok mögött

Miután megbeszéltük, hogy gyakorlatilag egyikőnknek sincs valami szép múltja Matthew feljebb csúszott az ágyon és neki dőlt a háta mögött lévő falnak. Én továbbra is az ágy szélén ültem, de felé fordultam és vártam, hogy elkezdjen mesélni magáról.

- Hát hol is kezdjem? Talán a legelejétől lenne a legjobb. - felhúzta az egyik lábát és lazán rá rakta az ágyra. - eleinte egy teljesen átlagos család voltunk. Anya, apa meg két fiú. Minden teljesen rendben ment egészen addig amíg nagyjából kilenc éves nem voltam. Minden rendben ment egészen addig, amíg egyik este apám pár barátjával ivott nálunk, majd az állítólagos barátai haza mentek, viszont apa akkorra már teljesen részeg lett. - ekkor hagyott egy kis szünetet és vett egy mély levegőt - tudod vannak a vicces részegek meg az össze-vissza beszélő részegek és még sokan mások, de vannak a kötözködő, vagy egyenesen agresszívak. És apám az utolsó kategóriába tartozott. - Láttam rajta, hogy nem a legjobb programjai egyike ezt felidézni.

- Figyelj, nem muszáj elmondanod mindent. Sőt, mesélned sem kötelező erről az egészről. - próbáltam elővenni a kedves hangsúlyom.

- Most már, ha elkezdtem be is fejezem. Meg aztán ez a múlt, szóval teljesen mindegy, hogy mi történt akkor. - nem értettem egyet vele, mégsem szakítottam félbe és elkezdte folytatni. - Aztán részegen megtalálta aznap anyámat, majd a bátyám és engem is. Kiabált velünk is hozzánk dobált dolgokat. Persze másnap semmire sem emlékezett. Anyám pedig megkért minket, hogy ne hozzuk fel, sőt az lesz a legjobb, ha elfelejtjük.

- De gondolom ez csak a kezdet volt. - lehet nem kellett volna közbe szólnom, de akkor úgy éreztem, hogy valahogy érzékeltetnem kell vele, hogy jelenleg nincsen egyedül és nem magában beszél.

- Ezt nagyon jól látod. Egyre többször megismétlődtek ezek. Volt amikor anyám bezárt minket a szobánkban és egyedül kint maradt apámmal, hogy legalább nekünk ne essen bajunk. Másnap lila kék foltokkal volt teli. Sejtheted mi történt. - nem kellett kimondani, hogy pontosan tudjam mi történt. - Aztán ez így ment nagyjából öt évig. Apám már akkor is agresszívan viselkedett, amikor józan volt. Persze egyszer kétszer minket, a bátyámmal is megtalált.

- És az anyukád erre mit csinált? - ha az előbbi közbe szólásom nem zavarta valószínű ez sem fogja alapon megint közbe kérdeztem.

- Semmit. Próbálta fent tartani a látszatot, hogy minden tökéletes, de túlságosan szerelmes volt ahhoz, hogy kidobja apámat. Persze én nem úgy gondoltam, hogy ez tartható helyzet. Próbáltam a bátyámmal beszélni, hogy fogjunk össze és akkor nagyobb esélyünk lesz megvédeni magunkat, de ő addigra már a drogok és hasonlókhoz fordult segítségül. Szóval maradtam jómagam és felkerestem ezt a helyet.

- Bocsi, hogy megint közbe vágok, de ez pontosan milyen hely is? - közben törökülésbe felültem és teljesen Matthew felé fordultam.

- Egyáltalán nem zavar, és amúgy tényleg elfelejtettem mondani. Eléggé összetett, de röviden egy edzőterem, ami inkább küzdő sportolókra van kifejlesztve. Szóval eljöttem ide és elkezdtem itt edzeni, persze ez nagyon szép és jó volt egészen addig, amíg a zsebpénzem teljes egészében el nem ment arra, hogy itt vagyok. Ez után felvázoltam a helyzetet a tulajnak és mondta, hogy van egy másik mód is arra, hogy ki bírjam fizetni azt, hogy itt edzek. Minden hétvégén tartanak mérkőzéseket, aminek a győztesére lehet fogadni.

- Mint a harcosok klubja? De az legális egyáltalán? - ekkor kezdtem rájönni, hogy mennyire benne vagyok a pácba.

- Igen valami olyasmi és nem, nem nagyon az. De nekem ez nagyon kapóra jött. Az első pár alkalommal persze nem nagyon nyertem. Aztán ahogy beletanultam a dolgokba ez megváltozott, pénzt hoztam a helynek és abból lett finanszírozva az edzésem. Lassan már többet voltam itt, mint otthon és barátokra tettem szert, közben pedig még hasznos is volt a dolog. Ha elmúltam volna akkor tizennyolc gondolkodás nélkül elmentem volna otthonról és ide költöztem volna. Mert a tulaj fel is ajánlotta, hogy nyugodtan ide költözhetek, és lenne szobám meg tudnának biztosítani kaját és minden egyebet, de előtte volt még nekem egy elintézetlen ügyem. Fogalmazzunk úgy, hogy amikor eléggé erősnek éreztem magam haza mentem és apámat kiraktam az utcára minden cuccával együtt.