Mikrofon

6. fejezet

Pár nap múlva Nate hívott minket, hogy szerveznek egy estélyt számomra, hogy megköszönjék a segítségemet. Teljesen lefagytam, mikor azt mondta, hogy báli ruha. Nem volt nálam semmi. Csak az az ezüst színű cipő, amit Laurennel vettem. Felhívtam a lányokat, hogy jó lenne elmenni vásárolni. Nem sokkal később már mind a hárman a kocsiban vártak a ház előtt.
- Merre megyünk?- kérdeztem és beültem Page mellé hátra.
- Westfield. Voltál már?- kérdezte Chloé és sebességbe tette a kocsit.
- Nem. Még sosem jártam errefelé. – becsatoltam az övem és hátradőltem. Az elmúlt napokban annyira jól éreztem magam Luke-kal. Mindig figyelmes volt, egy csomót hülyéskedtünk, sőt, még főzött is nekem. Rengeteg időt töltöttünk persze a dalszöveggel is, de mindig akadt más tennivalónk. Bezzeg odáig még mindig nem sikerült eljutnunk, mert mindig mikor túl közel kerül hozzá abbahagyja. Nem kérdeztem sosem, de kezdett kicsit zavarni a dolog.
Elhessegettem a gondolatot, mert most a lányokra akartam koncentrálni.
- És mondd csak Sophie, mit csináltatok mióta visszajöttünk a tótól?- kérdezte nevetve Page és perverzen meghúzogatta a szemöldökét. Meglöktem a vállát.
- Jaj, hát a szövegen dolgoztunk.
- Na persze.- szólalt meg Lauren.
- Tényleg, és Nate meg te?- tettem karba a kezem.
- Igazából, a partnereként akar bemutatni a bálon. Szóval...- széttette a kezét, mert nem tudta, hogyan folytassa.
- Szóval, ez azt jelenti, hogy nagyon is a barátnőjeként akar rád tekinteni!- Kiabálta , bocsánat, visította Chloé a volán mögül a mellette ülő Laurennek. – Ez annyira izgi.
- És tudjátok, én még azt akartam, hogy Sophie fogja meg nekem.- mesélte a barátnőm, mire mind nevetésben törtünk ki.
- Hát, - letörölt egy könnycseppet az arcáról Page- nem kellett. Csak meg kellett szervezni ezt az egészet. Ja, és csak hogy tudd, Nate akart mindenképpen megkeresni.
Lauren nagyot sóhajtott.
Az út további részét ugyanez a téma töltötte be. Mikor megérkeztünk a bevásárlóközponthoz, kerestünk egy parkolóhelyet és bevetettük magunkat a ruhák varázslatos világába. Chloé anyjának egyik szalonjába mentünk, mert ott eleve kapunk kedvezményt, na meg lássuk be azok a ruhák már-már művészetnek számítanak. Én egy fekete ruhát szerettem volna mindenképpen. Megcéloztam azt a részt, ahol a legtöbb volt és válogatni kezdtem. Kiválasztottam egy földig érő, testhez álló darabot, amit egy szalag rögzített a nyakamhoz és a combomig fel volt vágva jobb oldalt. Meseszép volt. Kikerestem a méretemben és elmentem felpróbálni. Tökéletesen passzolt rám. Annyira beleszerettem, hogy elhatároztam, ez az igazi és nem is keresgélek tovább.
Nem sokkal később a lányok is befejezték a válogatást és elindultunk valami harapnivaló után.

Este, mikor hazaértem Luke a konyhaasztalnál ült és látszott rajta, hogy nagyon fáradt.
- Szia!- köszöntem és felraktam az asztalra a táskát.
- Szia, milyen volt a lányokkal?- letette a telefont és rám nézett.
- Nagyon jól éreztük magunkat, de nagyon kimerültem.- megfogtam az arcát- Te is fáradtnak látszol.
- Az is vagyok. Egész nap a szervezéssel foglalkoztunk. Nagyon fog tetszeni. – megdörzsölte a szemét.- Szerintem elmegyek lefekszem.
- Rendben menj csak. Én még elleszek.
- Sophie?
- Igen?
Megfogta a kezem és az ölébe húzott.
- Nem aludnál ma az én ágyamban? Szorosan mellettem?- végigfuttatta az ujjait a hátamon.
- Persze, ha ezt szeretnéd.- megsimogattam az arcát és gyors csókolt leheltem az ajkára.- Nem sokára megyek.

Mikor benyitottam a szobába fél órával később, Luke már aludt. Bemásztam mellé az ágyba és még egy darabig figyeltem a békés arcát hason fekve. Mikor ásítottam egyet oldalra fordultam, hogy aludjak, de Luke odafordult, mélyen a nyakamba fúrta az arcát és beszívta az illatomat. Hanyatt fordultam, hogy szembe kerüljek vele.
- Végig fent voltál, míg néztelek?
- Bezony.- vigyorgott.- És úgy néztél rám, mint egy isteni teremtményre.
Rácsaptam a vállára.
- Szemét.
Erre egy forró csók volt a válasz. Olyan gyorsan történtek az események, hogy nem is vettem észre, mikor lekerült rólam a pólóm.
- Sophie, annyira szép vagy.- csókolt meg megint és megfogta a mellem. Lassan vonaglottam alatta, mert megint nagyon nagy feszültség lett úrrá rajtam. Megindult lefelé a nyelvével én meg hátra vetettem a fejem, mikor elért a mellbimbómig. Lágyan szívni kezdte, közben beleakasztotta az ujját a bugyim szélébe. Nagyokat sóhajtva a hajába markoltam, ő meg lerántotta rólam az alsót felfedve mindenem. Nyögtem egyet, mikor az ujját végighúzta rajtam. Ekkor megtörtént, amit nagyon akartam. A nyelvével töltött ki. Azt hittem menten elolvadok és úgy kell majd összekanalazni. Lassan, de biztos technikával vitt egyre közelebb a csúcs felé, amit mikor elértem nagyot sikítva élveztem el. Rámnehezedett és ismét csókolózni kezdtünk. Éreztem a saját ízemet és ez valamiért beindított. Legurult rólam és kajánul vigyorgott.
- Tetszett?- feltámaszkodott a tenyerébe és az arcomat fürkészte.
Nem tudtam kinyögni neki egy árva szót se, csak nagyot nyeltem és bólogattam nagyon hevesen. Elnevette magát és betakart.
- De...- felültem és mutattam a földön heverő pólóra.
- Nem. Azt akarom, hogy így, meztelenül hozzám bújva aludj, kérlek.- tette hozzá és megölelt. De úgy, hogy elolvadt a szívem. Nem sokkal később már aludt is a mellkasomon. Boldogan hunytam be a szemem és azon gondolkoztam, hogy lehet ennyire szerelmesnek lenni.