- Már megint balhézik - dőlt fél vállal az iroda ajtófélfájának az ápolónő, mint akit rohadtul nem érdekel mi is történik a szintekkel felette kiépített elkülönítőben. A körme alatt lapuló piszkot érdekesebbnek találta. - A fegyveresek már leteperték, csak ugye megint tombol, vagy épp rohamot kapott, nem tudom melyik.
- Ki ment be hozzá? - Míra felállt íróasztala mögül és kisimította vasalt nadrágját.
- A mai ápoló. Más orvost nem engedtek be. - A kórház alkalmazottjai már sorsot húztak egymás között, hogy eldöntsék kinek kell aznap Bucky Barneshoz bemennie. Az illető igencsak ritkán úszta meg a látogatást ép bőrrel.
- Máris megyek. - Nem volt mit tenni, a nő őszintén kezdett kétségbe esni, Barnes nem hagyta, hogy kezeljék, egyenesen elutasította azt, keveset aludt, alig evett. Már csak idő kérdése volt mikor adja fel szervezete a harcot. Megérkezése után gyorsan rájött, hogy az őrség nem fogja egyedül hagyni és mivel még mindig zavart volt ösztönösen defenzív lett. Túlreagált bizonyos szituációkat, például ha valaki az engedélye nélkül lépett be a cellába, Mira ezért az üvegfalon keresztül próbált meg beszélni vele, miközben az ápolók kénytelenek voltak bemenni. Viszont ma úgy érezte változtatnia kell. Ha Barnes nem lép előre ő fog, különben a S.H.I.E.L.D. úgy dönthet nem érdemes invesztálniuk a kezelésébe. Ezt meg nem engedheti.
A negyedik szinten már a lassan megszokott látvány fogadta. Egy félájult ápoló a légzsilip mellett, szerencsére kívül, legalább két tucat katona a cella irányába szegezett fegyverekkel, s odabent Bucky Barnes amint örjöngve próbál kiszabadulni. Hangszigetelés hiányában halhatták volna üvöltéseit. Voltak napok amikor Stevet hívta, máskor segítségért és válaszokért kiáltott. Nem lehetett biztos benne, hogy nem e megint olyan sorsra jut e mint a Hydránál, emiatt orvosának ezt kellett a lehető leggyorsabban megértetnie vele.
Mira a zsilip előtt beolvasta a névkártyáját mire kinyílt az ajtó. Elkapott pár hitetlenkedő tekintetet, köztük Barnesét is, aki elnémult és az egyetlen sarokba hátrált ami legalább nem félig üvegből volt. Láthatóan azt latolgatta, hogy támadjon e vagy nem, de egyenlőre várt. Mira a szemeibe nézett, mikben agresszivitásnak nyomát sem látta, a félelmet annál inkább.
- Mr. Barnes. - Halkan beszélt, tudta, Bucky úgyis hallani fogja ha akarja. - Adtam önnek egy kis időt. Mostmár úgy érzem ideje szót váltanunk.
Lassan az egyik a cellába bekészített, padlóhoz rögzített székhez sétált, kezeit mindvégig felemelve tartva, mutatva, nincs nála fegyver. Leült.
- Szeretném ha megértené, hogy itt senki sem jelent veszélyt önre és ha vannak kérdései szívesen megválaszolom őket. Tudom, bennem nem bízik annyira mint Steveben, de vele is beszéltem mikor önt behozták ide. Elmontam neki; mindenemmel azon leszek, hogy magának segítsek. Feltéve ha hagyja nekem.
Bucky beszívta a levegőt, majd reszketve kieresztette azt. Képtelen volt leplezni, mennyire zavarja orvosa kívánatlan jelenléte. A cella a legrosszabbat hozta ki belőle.
- Mondja meg hol vagyok. - Hangja reszelős volt a sok kiabálástól.
- A S.H.I.E.L.D. kórházában, a pszichiátriai részlegen.
- Steve beszélt magával?
- Röviden. Aggódott.
- Értem?
- Igen.
Emésztve az információkat Bucky közelebb lépett, ugyanakkor testtartása változatlan maradt. Feszülten, szemei az őrökről Mirára cikáztak és vissza.
- Mr. Barnes, el kell mondanom önnek valamit. - Talán ha teljesen őszinte az segíthet valamit, gondolta Mira. - Kényelmetlen lehet ez a szituáció, de a S.H.I.E.L.D. addig nem engedi el ameddig nem mutat eredményeket. A kormány szemében jelenleg egy bűnöző, de mivel a Bosszúállók aláírták az Egyezményt kapott még egy esélyt. Bocsánatot nyert mert szüksége van pszichológiai segítségre, ha ezt ön is felismerte csak akkor tudok segíteni. Ehhez viszont bíznia kell bennem. Tudom, ez nagy kérés, tekintve min kellet keresztül mennie.
- Mit tudhat arról amin keresztül mentem? - Visszacsúszva defenzív állásába, Bucky hátralépett. - Volt egyáltalán háborúban? Vették rá gyilkolásra az akaratán kívül?
- Miért kérdezi? - Mira számított rá, hogy Barnes próbálgatni fogja, elvégre inteligens férfiként beszéltek róla. Viszont a páciens - doktori viszonyt fenn kellett tartania, itt nem az ő múltja volt a fontos.
A hirtelen neki szegezett kérdés meglepte Buckyt.
- Kérem. - Folytatta Mira. - Csak üljön le velem egy kis időre. Hagyja hogy segítsek, megállapítsam mire lenne szüksége. Be tudnám bizonyítani egy bíróság előtt, hogy a Hydra hatására tett mindent az elmúlt évtizedekben, ha ad nekem egy esélyt.
Bucky arcán tisztán látszott, mennyire megütközött. Nem sok választási lehetősége adatott és tisztán tartott attól, hogy elárulhatják. A Hydra módszerei eddigi tapasztalatai szerint nem sokban különböztek a S.H.I.E.L.D. - től, emiatt zavartabb pillanataiban, mikor már majdnem engedett a fáradságnak, egyik hely helyett a másikban hitte magát. Kinti őrei szovjet vagy náci katonákká változtak az ő minden lépését követve, mögölük Kaprov parancsnok figyelte csak arra várva mikor vonszolhatja a műtőasztalra. Annak a lehetősége, hogy mindettől megszabadulhat kecsegtető volt. Talán még tisztára is moshatja a nevét, ha kap egy rendes diagnózist. És Steve beszélt ezzel a doktornővel, megbízott benne. Ő meg Steveben bízott.
Látva a férfi apránként ellazuló testtartását Mira bátorítóan elmosolyodott.
- Mi lenne ha rendesen bemutatkoznánk egymásnak? Mira Sowa vagyok, a kórház vezető pszichológusa és terapeutája és a te orvosod. De nyugodtan szólíts csak Mirának.
- James Barnes. De csak Bucky.
- Örülök, hogy megismerhettelek Bucky.
YOU ARE READING
Fix You - Bucky Barnes (HUN)
FanfictionWhen you try your best but you don't succeed When you get what you want but not what you need When you feel so tired but you can't sleep Stuck in reverse When the tears come streaming down your face 'Cause you lose something you can't replace ...