Szenvedély

Mi lehet vele?

/Draco/

A Malfoy család legfiatalabb tagja a Reggeli Prófétát olvasva üldögélt a hatalmas házuk -inkább kastélyuk- egyik helyiségében. A gondolatai viszont nem az olvasott szavakra figyeltek, hanem a másik szobából átszűrődő hangokra, ahol apja éppen két másik halálfalóval folytatott megbeszélést a Sötét Nagyúrral kapcsolatban. Próbálta minél jobban hegyezni a fülét az immár tizenöt éves fiú, hiszen valamilyen okból kifolyólag nagyon érdekelték a fejlemények a visszatéréssel és a tervekkel is kapcsolatban. Azonban hiába hallgatta mostmár teljes figyelmével a beszélgetést, nem értett a beszédből semmit. Hiába igyekezett megérteni, miről folyik a társalgás, abból a néhány mondatfoszlányból amit meghallott nem sok minden derült ki.

Felkelt a székből, s szinte hangtalanul osont közelebb a résnyire nyitvahagyott ajtóhoz. Az apja, mintha csak megérezte volna, hogy a fia hallgatózik; pont a rés felé pillantott. Draco fél mondatot hallott csak, mielőtt Lucius becsukta az ajtót az orra előtt.

-Meg kell szereznünk a jó..-mondta egy ismerős hang, aztán hangosan csattant a nyílászáró.

A szőke fiú mérgesen fújta ki a levegőt, s idegesen trappolt vissza az eddigi ülőhelyéhez, majd levágta magát a székre. Nem értette, miről szólt a mondat, de ezek szerint valamit megszerezniük kell...De pont nem hallotta, hogy mi az a dolog!

Nem vette valami jó néven, hogy az idősebb Malfoy még mindig nem avatja be a fejleményekbe. Draco szinte hallotta, amit az apja szokott mondani, mikor arra kéri, hogy mondja el a történéseket neki: „Még túl fiatal vagy ehhez.." De hiszen Ő már nem is kisgyerek!

-Bezzeg arra jó vagyok neki, hogy kémkedjek évközben Potter után..-mormogta az orra alatt feszülten a tejfölszőke hajú fiú. Nem tartozott a kedvenc tevékenységei közé az, hogy egész évben Harry után kell koslatnia, ráadásul úgy, hogy a fiú észre se vegye ezt.

Viszont annál tényleg nem idegesítette jobban semmi, hogy nem tudja mi történik. Amiben teljesen biztos, az az, hogy Cornelius Caramel még mindig nem hiszi el, hogy visszatért Tudjuk Ki; és abban is, hogy a Malfoy család még mindig jó kapcsolatot ápol a Mágiaügyi Minisztériummal, hiszen az apja előszeretettel támogatja őket anyagilag.

Draco arra lett figyelmes, hogy annyira mérges hangulatba került, hogy már idegessében tépkedi a Reggeli Próféta egyik lapjának a szélét. Hogy elterelje a gondolatait, inkább olvasni kezdte az újságot. Az elején nem volt semmi érdekes, csak átfutotta az unalmas sorokat. Azonban pár oldal után megakadt a szeme egy néven, amelyet olyan sokszor hall, s mely név tulajdonosán annyiszor gondolkodik: Harry Potter. Na, ez a cikk már felkeltette az érdeklődését. Mit csinálhatott már megint a griffendéles fiú? Figyelmesen olvasta el az egészen hosszan azt elemező cikket, hogy a Potter-fiú megőrült Dumbledore-ral együtt.

Malfoy nem csodálkozott rajta, hogy ilyeneket ír a varázslók kedvenc újsága, hiszen a Roxfort igazgatóján és Harry Potter-en -no meg a halálfalókon- kívül szinte senki nem hiszi el, hogy Voldemort Nagyúr visszatért.

Valamiért a szőke fiúban indulatot váltott ki a cikk, legszívesebben kitépte volna az oldalt. Draco nem értette, hogy miért zavarja az, hogy ilyeneket írnak Potter-ről. Miközben idegesen bámult maga elé, elkalandoztak a gondolatai:

„Potter biztos a mugli rokonainál van, talán nem is tud róla, hogy miket ír róla a Reggeli Próféta...De várjunk csak, ez engem miért érdekel?"

(...)

A nyár további heteiben Draco próbálta figyelni az eseményeket, de nem sok mindent tudott meg. Semmi értelmeset nem hallott ki az apukája és a többi halálfaló közötti beszélgetésekből, pedig nagyon igyekezett. Azért néha hallott híreket, például azt, amikor az apja látta Harry-t a Mágiaügyi Minisztériumban.