csak egy csók | 𝕞𝕚𝕟𝕤𝕦𝕟𝕘 |

*•.¸♡ 1. ♡¸.•*

*Minho*

-És akkor csak annyi a feladat, hogy írunk egy random kihívást és majd azok közül kell húznunk és megcsinálnunk? - kérdezte Seungmin már harmadszorra.

-Igen Minnie, nagyon gyors a felfogásod. - mondtam neki gúnyosan.

-De légyszi srácok, normálisan. Mivel ez nyilvánosságra fog kerülni. - próbálkozott Changbin, reménytelenül.

De már késő volt.

Mindenki lázasan írni és gondolkodni kezdett, mikor Seungmin hangosan felröhögött.
-Ugye olyat írsz, amit te is meg mernél csinálni? - kérdezte Woojin.

-Ezt én simán megcsinálom. - mondta, majd rákacsintott Hyunjinra.

-Miért kacsingatsz rám? Kezdek félni. Minnie mit csinálsz?! - kezdett kiakadni az idősebb, amire a fiatalabb csak legyintett egyet.

-Mindenki kész van? - kérdezte pár perc után Changbin.

-Neeem, még várjunk egy kicsit. - mondta Seungmin, aki már a második cetlit írta.

-Hééé, csak egyet szabad! - kezdett vitatkozni Jeongin a hyungjával.

-Az elsőt elrontottam, azért írok újat. - magyarázkodott a fiú.

-Oké, csak gyorsan. - sürgette őt a mellettem ülő Jisung.
Pár másodperc után a fiú végre végzett, így bedobhattuk a cetliket Chan sapkájába.

-Juj, de izgi. - tapsikolt idiótán Felix, amire fel kellett röhögnöm.

-Na, gyerünk már. - türelmetlenkedett Changbin.

-Oké-oké, most körbe megyek, mindenki húzzon egyet. És a szomszédodnak SE mondd el, hogy mit kaptál! - mondta Woojin.

A fiú körbement Chan sapkájával, amiből mindenki kiemelt egy cetlit. Mikor hozzám ért, egy kicsit megijedtem.

Rossz előérzet...

Mikor kinyitottam és elolvastam, hogy mi áll a kis papír darabkámon, rögtön lesápadtam. A srácok látták rajtam, hogy valami nagyon nem oké, így szinte egyszerre kezdtek el kérdezgetni, ami őszintén, jól is esett, de egy idő után kezdett sok lenni.

-Ki volt ez a nagyokos?! - keltem ki magamból.

Seungmin nagyon jól tudta, hogy róla van szó, ezért behúzta a nyakát, parányira zsugorodott, de nem jött be a terve. Rájöttem, hogy ő volt, így szúrós tekintettel pásztáztam a fiút.

-Ööö... azt hiszem, rossz cetlit dobtam be. - mondta, majd kínosan elröhögte magát.

-Hogy juthatott ekkora baromság az eszedbe?!

-Mondtam, hogy én meg merném csinálni. - röhögött tovább.

Ekkor eszembe jutott a pillanat, amikor Hyunjinra kacsintott, és minden világos lett.
Te jó ég, Minnie...

-Akkor cseréljetek! - jutott Felix eszébe ez a fantasztikus ötlet.

-Neeem, azt nem lehet. - szállt vitába Chan - mindenkinek azt kell megcsinálni, amit kapott.

-De ez nagyon gáz. - keseredtem el.

-Nyugi, az enyém is. - röhögött fel Jeongin a másik oldalamon.

-Mindenkié az. - jegyezte meg Changbin.

-Na jó, akinek kell egy társ, az találja ki, hogy ki lesz az a szerencsés. Ja, és két hónapon belül kell megcsinálni. - mondta Woojin, mintha eddig nem hallottuk volna vagy százszor.

-Oké, akkor mehettek. - közölte Chan, majd elsétált a stúdiója felé.

Mikor mindenki kiment, egyedül maradtam a gondolataimmal, amik csak úgy cikáztak a fejemben. Nem tudtam, hogy én ezt mégis hogyan fogom kivitelezni.  Lehet, hogy előtte kinyírom az ötletadót... Hogy lehetett Seungmin ekkora idióta?! Miért írta azt, hogy csókoljam meg egy csapattársamat?!

Oh my god, el se tudjátok képzelni, hogy mennyire félek amiatt, hogy hogyan fog Nektek tetszeni a könyv😨
Minden esetre itt is lenne az első rész, remélem annyira nem lett rossz😅😂
A véleményeiteket nagyon szivesen meghallgatnám
Puszi a pocikátokra, legyen szép napotok💕