4. fejezet

25 1 0
                                    

Kedd. Az első tanítási nap. Jupiii😒. Képtelen voltam kikelni az ágyból reggel 6-kor. Mondtam a lányoknak, hogy majd megyek utoljára zuhanyozni, de az utóbbi két nap elég volt, hogy rájöjjenek, mindig, mindenhonnan kések, és nagyon ügyesen eltudom szuszogni az időt. Szerencsére Klemi megmentett, mert ő szeretett volna az első lenni. Hála neki még 10 percet szunyizhattam. Mikor készen lett, felhúztam a papucsomat és bevánszorogtam a fürdőbe. Gyorsan megmosdottam, kimosam a hajamat, megszárítottam, fogat mostam és már mentem is ki. Kiválasztottam a mai szettemet, egy oversize fehér-piros csíkos haspólót és egy magasderekú sötétzöld farmert. Mire felöltöztem, már mindenki öltözködött. Megcsináltam a mindennapos sminkem (korrektor, szájfény, tus, púder és szempillaspirál) és már 7:37 volt. Raktam magamnak kaját, felvettem a bőrdzsekim, vállamra dobtam a táskám és mindenki legnagyobb örömére, elindultunk. Csengő előtt 2 perccel be is értünk az osztályba. Leültem bal szélen, előről a harmadik sorba, mellém Lili, elénk pedig Hanna és Klemi. Magyar nyelv óránk volt, és a tanár 10 percet késett. Végül megérkezett Nóra tanárnő. Nagyon kedves tanár, a harmincas évei közepén járhatott.
-Jó reggelt gyerekek-köszöntött Nóra tanárnő.
-Jó reggelt tanárnő-mondtunk kórusban.
-Mivel első nap, ezért megkegyelmezek nektek, csak csendben foglaljátok el magatokat-mondta.
-Köszönjük-válaszoltuk hálásan.
Az óra így hamar eltelt, én és Hanna olvastunk, Lili rajzolt, Klemi meg álmodozott. Mikor kicsengettek, kimentünk a folyosóra és elkezdtük megkeresni a termet, ahol a következő óránk lesz. Végül sikerült megtalálni. Egyébként fizika óránk következett. A nap egész jól telt. Egészen az utolsó óráig, ami tesi volt. Alapjában véve szeretem, az előző sulimban 4 éven keresztül jártam futóversenyekre. Először még vártam ezt az órát, nagyon boldogan mentem be az öltőzőbe a lányokkal, átvettük a tesicuccunkat és már indultunk is. Mivel szép idő volt, ezért ma az udvaron tartották a tesit.
-Gyerekek-szólt a tesitanár, Vilmos bá'- ma összevont óra lesz a másodikos turizmus szakos oszályos tanulókkal.
Először nem fordítottam ennek a hírnek nagy figyelmet, gondoltam teljesen mindegy ha egy másik osztály is csatlakotik hozzánk. Aztán megláttam Alexet, akarom mondani Mr. Bunkókát. A kedvem azonnal elment, Lili észrevette a hirtelen hangulatváltozásomat, ezért odajött hozzám.
-Zoé, minden oké?-kérdezte aggodalmasan.
-Persze-hazudtam és mosolyt erőltettem az arcomre. Elég pocsékul hazudhatok, mert nem hitte el.
-Mi történt?-érdeklődött.
-Képzeld ki jár turizmus szakra másodikban, az a bunkó gyerek, aki tegnap kiboklasztott.-feleltem.
-Na ne már, ez csodás-mondta szarkasztikusan-ne is figyelj rá, oké?
-Oké.
Az óra bemelegítéssel kezdődött, aztán a fiúk elmentek focizni, a lányok meg kézilabdáztak. Ennek nagyon örültem, mert kézizni tökre szeretek, és még tudok is. Két csapatra oszlottunk, elsősök és másodikosok. Szinte az összes pontott én szereztem nekünk. Engem lepett meg ez a legjobban. Végül 12 ponttal nyertünk. Három másodikos làny odajött hozzánk. Először azt hittem, hogy megfognak vádolni csalással, vagy ilyenek, de nagyon meglepődtem, mikor a következőket mondták.
-Gratulálunk, szép játék volt-mondták mind a hárman nekünk, nagyon kedvesen.
-Köszönjük, ti is nagyon jól játszottatok-feleltem barátságosan.
-Aha, csak 12 ponttal vertetek meg minket-nevetett az egyik lány-amúgy én Anna vagyok.(Lapockáig érő dús barna haja, barna szeme van és kb 170cm magas)
-Én Tami-mondta a másik(derékig érő szőke haja, kék szeme van és kb 167cm magas)
-Én pedig Lara-mondta a harmadik( vékony barna haja, kék szeme van és kb 169cm magas)
Mi is sorban bemutatkoztunk, nagyon szimpatikusak voltak. Egész órán velünk lógtak és kellemes volt a társaságuk, jól lehetett velük beszélgetni. Óra után odajött hozzám Tami.
-Igazi tehetség vagy Zoé, szinte egyedül nyerted meg a játékot-mondta Tami mosolyogva.
-Köszönöm szépen, nagyon szeretek játszani, de a többiek nélkül nem ment volna-válaszoltam.
-Szerintem igen, na mindegy is, a sulinak van egy kézilabda csapata, amiben csak lányok vannak, szerintem jelentkezhetnél, én, Anna és Lara is benne vagyunk-mondta.
-Tényleg?Ez tök jó, mikor van a válogató?-kérdeztem
-Holnap utosó pára után-felelte.
-Még meggondolom-mondtam mosolyogva, nagyon örültem neki és szerettem volna a csapatban játszani, de félek, hogy nem lesz idôm annyit tanulni és jól teljesíteni az órákon.
-Nagyon örülnénk, ha ott lennél, várunk. Szia-köszönt el
-Szia-köszöntem el én is, és már indultam is ki a suliból, mikor valaki megszólalt a hátam mögött.
-Szóval Zoénak hívnak.-szólt egy ismerős hang, azonnal tudtam ki az. Mr. Bunkóka. Megfordultam, kb 2 lépésnyire volt tőlem.
-Megint te? Ugyan honnan sikerült megtudni a nevem?-kérdeztem.
-Látom megint szúrós kedvedben vagy. Észrevettem, hogy Annával beszélsz, aki ugyebár osztálytársam, és ő mondta el.-felelte, arcán kaján vigyorral.
-Fene-suttogtam, de sajnos meghallotta.
-Mi is pontosan a bajod velem?-kérdezte
-Gondolom megszoktad, hogy mindenki szeret, a csajok meg bálványoznak-mondtam.
-Hát, az igazat megvallva, igen-vigyorgott egyre jobban.
-Hát képzeld, én azért nem bírlak, mert szerintem egy bunkó paraszt vagy-mondtam unottan. Látszott rajta, hogy meglepődött a hallottakon.
-Honnan tudod? Nem is ismersz.
-Például a tegnapi "bemutatkozásod", amikor kiboklasztottál.
-Csak szerettem volna felhívni a figyelmedet-vigyorgott egyre kajánabbul-és úgy látom, sikerült.
-Na azonnal töröld le azt a vigyort a képedről, egyáltalán nem vagyok kíváncsi rád.-és tényleg így volt. De még mindig nem hagyott békén..

•Életemben először•Donde viven las historias. Descúbrelo ahora