Fairy tail ------ Laxus Dreyar ff. /Befejezett/

20.

Halkan sírdogálok a sarokban, mert még mindig a sokk hatása alatt vagyok. Már lassan 15 perce, amikor lépteket hallok. Gyorsan becsukom a számat és reménykedve nézem az ajtót. Nyílik az ajtó és belé rajta a rém.
-Szia cica, megtaláltalak. Nagyon csúnya volt tőled, hogy úgy ott hagytál. Gyere, folytassuk amit elkezdtünk.- jött egyre közelebb és közelebb felém. Majd amikor elég közel ért hozzám, pofon vágtam. A hirtelen ért pofon miatt egy pillanatra megdermedt, ezt kihasználva futottam az ajtó felé, de mire odaérhettem volna, a mester előttem durván bevágja az ajtót.
-Még is mit képzelsz magadról te kis ribanc. Hogy volt merszed ezt megcsinálni? Hah????- üvölt az arcomba, majd akkora pofont kever le, hogy neki esek az asztalnak. A mester megfog a nyakamnál fogva és felemel, pont annyira hogy még a lábam leérjen a földre. Próbálom lefejteni a kezét a nyakamról, de sikertelenül, eközben a lábammal folyamatosan rúgdosom, mikor pedig eltalálom a nemesebbik felét, nem hogy összeesik mint a többiek, hanem még el is töri az egyik kezem.
-Most meghalsz!- kiáltja és feljebb emel. A lábam már nem éri a talajt. A keze a nyakam körül egyre csak szorul. Az utolsó emlékem, hogy valaki betöri az ajtót. Onnantól se kép, se hang.

Vivinek rossz előérzete támad, amikor meglát a füvön lábnyomokat, amik nagyobbak Barbiénál és Damianénál.
-Gyerünk, siessünk. A mester már ott van.- bök a lábnyom felé és egy kis házra mutatok a távolban. Több se kellett Laxuséknak, már futottak is a ház felé. Viviék is utánuk.
Amikor már elég közel voltak a házhoz, akkor hallották, hogy valaki azt mondta, hogy "most meghalsz". Vivi, ha jól látja, berúgja az ajtót. Mire odaértek, nyílik az ablak és kiröpül a mester, jó nagy ívben. Erre a mester csatlósai megjelennek. Közben Vivi látja, hogy Laxus a karjaiban hozza ki Barbit, aki eszméletlen.

Laxus, amint meghallotta azt a mély hangot, szinte azonnal rúgta is be az ajtót. Maga a ház barátságosan nézett ki, csak tele volt növényekkel. A szoba közepén volt egy asztal, az asztal mellett volt egy férfi -valószínűleg a mester- aki a nyakánál tartott fogva egy lányt......
Laxus csak kettőt pislogott és máris villámokat kezdett el szórni a keze.
-No lám, itt a hős szerelmes, hogy megvédje a tulajdonát!- jelenti ki a mester, miközben vigyorog Laxusra.
Laxus egy pillanat alatt ott terem, az öklét a férfi gyomrába vágja, amitől a másik mindakét kezét a gyomrára rakja, így elengedte a lány nyakát, aki mint egy rongybaba esik össze. Laxus gyorsan túl akar esni a mesteren, hogy minél előbb a karjaiba tartsa Barbit, ezért fogja a mester pólóját és hatalmas erővel kivágja az ablakon. Miután ezzel végzett, karjaiba kapta a lányt, majd elindul kifele. Szép lassan, nehogy valami baja essen. Kintről morajlás zaja szűrődik be az ajtón. Laxus csak szép lassan kinyitja az ajtót, majd kimegy rajta. Az ajtóból kilépve elkapja Vivi tekintetét, ami azt sugallja, hogy "meneküljenek, majd ő és a többiek feltartják őket". Biccent, majd Barbival a kezei között futásnak indul, haza, Magnólia felé.

A mester csatlósai sokan voltak, nem is csoda, híres volt a mester.....a sötét mágia körében. Ezek a hű katonák erősek voltak, a fele a társaságnak megütötte Natsu erejét.
Vivi gyorsan végigfuttatja a szemét az ellenségen. Lát köztük víztípusút, mint Juvia, van olyan is, aki hasonlít Elfmannak vagy éppen Lisananak. De van aki képes képességet másolni.
-"Vegyes társaság, időt kell nyerni Laxuséknak"- gondolkodik Vivi. Majd hátralép egyet és felveszi a küzdő pozíciót.
Ahogy várni lehetett. Az ellenség támadott a víztípusúakkal. Ezt a támadást Juvia és Gray hatástalanította, majd Natsu és Gajeel indított egy támadást.
*
*
*
Maga a csata hosszúra nyúlt, de megérte, hisz a csatlósok megsemmisültek. Kereken 2 órát tudtak nekik nyerni.
Ám ekkor hirtelen Vivi eszébe jutott az a kérdés ami már csata közben is gondolkodott. Hol van a mester? Tisztán emlékezett rá, hogy a küzdelem előtt még ott abban a lyukban feküdt, de most hűlt helye.