LUMOS! | Harry Potter Oneshots

[1] A Titkok kamrája - Marcus Flint x Reader

( Csak így az elején le szeretném szögezni, hogy ez egy "X Reader part" lesz. Egy dolog: 1. Y/N= a te neveddel(( ha valaki nem értené, hogy mi az a "Y/N")). )( A zenét ajánlom meghallgatni!^^)

(Jó olvasást kívánok^^)

~Y/N szemszöge~

- Vicces vagy, de komolyan...- szóltam gúnyosan Lindához, aki csak grimaszokat vágott.- Ha nem hagyod abba Pit...- mondatomat nem tudtam befejezni, mert Piton professzor megcsapta a fejemet a vastag, iratokkal teli füzetével, ami egy kissé fájt, így kisebb könnyek gyűltek a szememben. Hangos kopogással sétált el piton az asztalunk mellett majd, megfordult:

- Ez nem az első alkalom volt, hogy magára szóltam Miss Y/N Clark.- szólt mély hangján a professzor, én csak lehajtottam fejemet, és úgy csináltam mintha a füzetemet bújnám, vagy pedig kivételesen figyelnék rá.- Figyeljen, ha magához beszélek, Miss Clark!!- mordult fel Piton, mire az egész terem bezengett. Linda csak fogta a hasát és a száját, mert már a röhögés küszöbén táncolt. Én csak dühösen tekintettem barátnőm felé, majd oldalba böktem, hogy fejezze be amit csinál, mert Piton megint közeledik, de ő rá se hederített. Észbe kapott, amikor Piton már a talárja újjait igazgatta, majd tarkójánál fogva a füzet lapjaira nyomta a fejét. Felkuncogtam, de nem élvezhettem tovább örömöt mert, én is ugyanúgy megkaptam Linda büntetését.

10 kemény perc múlva Piton mindenkit elengedett, mert valami rejtélyes és fontos dolga akadt, mint mindig. Éppen sétáltam kifelé az ajtón, amikor az utolsó pillanatban Piton megállított:

- Várjon, Miss Clark!-szólalt meg eltökélt hangon a professzor. Én csak intettem Lindának, hogy nyugodtan menjen, majd odasétáltam a professzor asztalához. Mielőtt még kinyithattam volna a számat, Piton beszélni kezdett hozzám:

- Büntetés képp, ma a kviddics pályán fog edzeni a fiúkkal!-mondta elégedett arccal.

-Remélem tudja, hogy borzalmas kviddicsező vagyok.- érveltem, de Piton csak felnevetett.

- Csak szeretné kerülni Flint urat igaz?- nézett rám felvont szemöldökkel. Nyelni köpni nem tudtam, mivel már tavaly óta, Marcus Flint körül forog az agyam, ha szerelemről van szó. Tény, az a gyerek megkeserítette a fél életem a Roxfortban, de tavaly, amikor közös projektet kaptunk, beleestem, mint a fekete lyukba ami, csak úgy magábaszív akaratod ellenére. Féltem mindentől ami vele kapcsolatos, de valahogy mindig próbáltam a közelében lenni, bármilyen formában... - Különben is!- Piton újra megszólalt- Láttam múltkor kviddicsezni, és nem úgy látszott, mintha borzalmas lennél benne! Sőt! Inkább te játszottál a legjobban! Ezért fogsz csatlakozni a kviddics csapatba Y/N!- csak álltam és néztem a tanári asztal sarkát. Nem mondhattam nemet, hisz Piton egy tanár, ráadásul a házvezetőnk is, szóval ha bármilyen hülyeséget elkövetek ki is csaphat engem, ezért inkább csak bólintottam egyet keserűen, majd kisétáltam a teremből, Pitont otthagyva egyedül. A teremtől pár méterre állt Linda, aki csak rám várt. Sietve szaladt ide hozzám.

- Jól vagy??? Mit mondott a karvaj orrú??- kérdezgetett Linda, mire én csak elpirultam.

- Semmi különöset...- hazudtam legjobb barátnőmnek, aki természetesen észrevette hazugságom.

- Ne hazudj! Tudod, hogy utálom amikor hazudsz nekem!- vonta fel szemöldökét Linda, és én csak vörösödő arccal néztem rá. - Csak nem arról a bizonyos személyről van szó?- kérdezte. Szívem kihagyott egy ütemet, majd megálltam.

- D-De... De halgass, különben olyan átkot szórok rád, amitől egy éven át ecetbe mártott meztelen csigát fogsz enni!!- fenyegettem meg Lindát, természetesen csak poénból. Elundorodott, mire én csak megveregettem vállát.