LUMOS! | Harry Potter Oneshots

[2] Egy új fogó - Oliver Wood x Reader

(Jó szórakozást^^)

Van úgy, hogy a teszleksüveg egy rossz házba oszt be. Velem is ez történt, de erre csak tavaly év végén jöttem rá, amikor "hazudtam" Oliver Woodnak... Megbántam, nagyon megbántam....

❂

A vonaton ültem. Egyszerűen még mindig azon jár az eszem, hogy... hogy Oliver megbocsájt-e valaha... De erre az egész kviddics csapat tudja a választ.

Gondolataimból egy valami zökkentett ki, még pedig az, hogy a kabin ajtaja kinyílt, és két vörös alak lépett be rajta. Fred és George Weasley, a kviddics csapat hajtói. Tekintetük szinte szikrázott az idegtől amint rájuk pillantottam, így gyorsan le is vettem tekintetem az ikerpárról. Lerítt róluk az, hogy mennyire nagyot is csalódtak bennem. A szemükben és a kviddics csapat szemében nagyon nagy csalódást okoztam, a döntő meccsen a tavalyi év végén. És mind ezt azért, hogy Wood nyamvadt feje ne sérüljön meg, egy gurkó miatt. De természetesen ők ezt még mindig nem fogták fel, Oliverrel az élen...

- Tudod, én és George tudjuk, hogy csak minket, vagy talán csak Olivert akartad megmenteni...- szólalt meg Fred, mire én csak felkaptam a fejem. Bizakodva néztem az ikerpár szemeibe, majd invitáltak egy hosszú, bujós, csoportos ölelésbe. Az ikrek ölelése ugyan olyan nyugtató volt, mint azelőtt.

A vonat végül megérkezett a Roxfortba. Mondhatni, le voltam lombozva, de nagyon. Szerintem depressziósabb lettem a nyári szünet alatt, mint a szegény és muglik nevelte, Victor McLaren. Lassan leszálltam a vonatról, és elindultam a fiákerrek felé, amiket a Thesztrálok húznak. Csodás teremtmények, az biztos. Csak azok láthatják, akik már találkoztak a halállal.
Milyen jó érzés volt, amikor a kedvenc sportomban leltem majdnem a halálom... Utánna 3 napig a gyengélkedőn döglöttem. Aztán, megtörtént az, és azóta nem kviddicsezem...

- Ügyes voltál, Harris! Én és az egész csapatom köszönjük, hogy önként átadtad a tavaly évi, iskolai ,kviddics döntő kupáját. Gratulálok!- nevetett fel Marcus Flint és Terence Higgs, a mardekár kviddics csapatából.
- Én legalább tudom, hogy... hogy, ő biztonságban volt azon a napon!- rivalltam Flintre aki, kihúzta magát majd, pimaszul elmosolyodott.
- Jaaj, nee!!- kezdett gúnyos jajveszékelésbe Pucey- Csak Woodot ne! Csak őt ne!- gúnyolódtak a mardekáros idióták. Tudtam, hogy Oliver a hátam mögött, vagy a közelben van.
- Gúnyolódjatok csak! Engem, nem érdekeltek, sem ti, sem, a problémáitok!- szavaltam el dicsőséggel a hangomban, majd Terence közelebb lépett hozzám, majd meglökött amitől a földre estem. Természetesen, igazam lett, és Oliver a hátam mögött volt, így ő is esett velem a porba. A fiú nagyot huppant a földön velem együtt. Ráadásul le is fejeltük egymást, így minden megszédült körülöttem. "Jól" kezdődik az 5. évem, az fix!

Flint és társai nagy röhögés közepette, távozott a helyszínről, majd nagynehezen felálltam a földről. Wood még mindig a homlokát simogatta.
- Gyere segítek- nyújtottam Wood felé a kezem, mire ő belekapaszkodott, és segítettem felhúzni a földről. Leporólta a ruháját, majd továbbált. Vállba lökött.
- Szívesen, Wood!- kiáltottam utána, mire még gyorsabban kezdett sétálni, majd eltűnt a tömegben. Egy -már így is törött- világ tört össze bennem. Semmi " köszönöm" vagy ha nem is köszöni meg, legalább azt is mondhatta volna, hogy " hagyj békén", de nem! Wood nem mond semmit! Csak elsétál, mert az "mindent" megold!

❂

McGalagony professzor az idei elsősöket beosztotta a házakba. A legtöbbjük vagy a Mardekárba vagy a Hollóhátba került. Dumbledore elmondta azt a sablon szöveget, amit minden egyes évben elszaval, miszerint " köszönti az elsősöket és, hogy mit szabad és mit nem ". Aztán a mágus 2 kezét összecsapta, majd felharsogott: