Évekkel a második könyv történései után járunk. Az emberek és vérfarkasok közti háború a világ minden táján dúl. Danielle a WOLF-beavatott tagjaként nem unatkozik, 3 tanítványt képez, és mindenhol a vérfarkasokat menekít és védelmez. Véget akar vetn...
Mikor megláttam őt, nem hittem el, hogy ez igaz lehet. Azt meg pláne nem, hogy kivel csókolózik. Ez nem lehet valós. Láttam őt meghalni. Mikor elengedte a lányt, és meglátott úgy reagált mint vártam
-Lucas te szóltál neki?-kérdezte Lucast.
-Joga van tudni,mint mindannyiunknak joga lett volna tudni!-felelt a volt alphám.
-Láttalak meghalni! És a purgatóriumban is ott voltál. Ez nem lehet.-mondtam gyanakvóan figyelve őt.
-Pedig igazi! Visszahoztam féregholdkor.-szólt egy ismerős hang a hátam mögül, Dean. Nem tudtam megszólalni, de nagyon uralmat a testem, hogy ne áruljam el mit érzek. Habár én sem tudtam mit érzek. Szomorú, elkeseredett, dühös és összezavarodott voltam egyszerr
-Kifelé!-mondtam először halkan-KIFELÉ!-ordítottam másodszor. Sokan elindultak kifelé. Viszont vagy 10 en maradtak.-Nem mondom még egyszer kimentem, vagy magam doblak ki.-mondtam ellentmondást nem tűrő hangon kék szemeimet felvillantva. Hatott a fenyegetés mert elhagyták a terepet.
Dean odasétált Cara, és Luke mellé. Tony mögöttem állt, és csak a jelenléte segített higgadt maradni. Lucas is benn maradt és a tanárom mellé állt.
-Maradjatok kint! Ez a magánügye!-mondta Derek Scottéknak, miközben ő még bejött és becsukta az ajtót maga mögött.
-Mit fog tenni?-kérdezte Derek Tonyt.
-Fogalmam sincs, de én csak az ő védelmére vagyok itt, nem fogom megállítani, ha akarja megölheti bármelyiket.-súgta a mesterem. Derek szemei elkerekedtek, Lucas pedig nem szólt semmit a kijelentésre, éreztem rajta, hogy nagyon dühös.
-Cara azt hiszem nem hallottál, kifelé!-mondtam ismét nyugodt hangon, emberi szemekkel.
-Ez rám is tartozik, én vagyok a barátnője!-mondta nyálas hangon. Legszívesebben itt és most elharaptam volna a torkát.
-Pedig ha nem mész ki..-kezdtem, de a szavamba vágott.
-Mi lesz?-kérdezte lenézően. A hátam mögött Tony halkan kuncogott, tudta hogyha lenéznek az nagyon dühössé tesz. Ezt a tulajdonságot a WOLF-ba való beavatásomkor vettem észre magamon. Azóta ezt az egyik legjobb tulajdonságomként tartom számon, Tony ezzel nem vitatkozik, a többi WOLF tag meg gondol amit akar.
-A hajadnál fogva teszlek ki innen!-fejeztem be gunyoros mosollyal. Önbizalma egy pillanatra megingott, de állta a tekintetem.
-A falkák találkozóján négy és fél éve mázlid volt, most sokkal erősebb vagyok. Pillanatok alatt kiütlek.-mondta nagyképűen, mutatva a csuklóján levő tetoválást, azt ami nekem is volt. A WOLF jelét (A WOLF jele, kelta írásjelekből tevődik össze). Tonyval csak mosolyogtunk.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Keresztbe lenyellek te kis ribanc!-mutattam meg én is a csuklómat. Direkt hergelem, hogy legyen okom megverni és kitenni innen. Levettem a kabátomat. Ránézett Deanre, aki bólintott.-Még a mestered engedélye kell?-kérdeztem gúnyosan, ő pedig elindult felém. Gyorsan ledobtam magamról a pulcsimat is.
